Külföld

„Egy veszélyesen megengedő ENSZ-döntés”

A 2006-ban született ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezménye és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv jelentős nemzetközi dokumentum, melyet Magyarország 2007-ben írt alá és a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikált. Az Egyezmény paradigmaváltást hozott a fogyatékosokkal való viszonyban. Leszögezi, hogy a fogyatékos emberek nem jótékonykodás alanyai, hanem jogok birtokosai, akiket elsősorban nem segélyekkel és kedvezményekkel, hanem az önrendelkezés, az önálló életvitel, valamint a munkához és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésével kell támogatni. A Fakultatív Jegyzőkönyv bevezette az egyéni panaszmechanizmus intézményét, amely lehetővé teszi az érintettek számára, hogy jogsérelem esetén egy független nemzetközi szakértői testülethez, a Fogyatékos Emberek Jogainak Bizottságához forduljanak - olvasható Vargha Márk elemzésében.

A migrációval kapcsolatban kritikus álláspontot elfoglaló közszereplők gyakran emlegetik azt az évek óta a nemzetközi és európai szervezetekben egyaránt megfigyelhető tendenciát, hogy a Genfi Egyezmény szellemiségétől elrugaszkodva, más egyezményeket és döntéseket citálva a bevándorlóknak kedvező, kitoloncolásukat akadályozó döntések születnek - olvasható a Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében.

Egy ilyen döntésre példa az elemzés tárgyát képező ENSZ Fogyatékos Emberek Jogainak Bizottságáé is, mely szerint egy rossz egészségi állapotú menedékkérő kitoloncolása csak akkor hajtható végre, ha a kitoloncolás kiindulási államához képest a célállam egészségügyi ellátórendszerének állapota nem jár a várható élettartam csökkenésével.

A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege itt érhető el.

Kapcsolódó írásaink