Külföld

Kiterjedt humanitárius válság jöhet

Zaal Gogsadze nagykövet szerint a jó grúz–magyar viszonyt az afganisztáni együttműködés is igazolta

Jelentősen hozzájárult Grúzia az afganisztáni NATO-missziókhoz és az elmúlt hetek kimenekítési műveleteihez is. A részletekről Zaal Gogsadze, Grúzia magyarországi nagykövete nyilatkozott lapunknak.

Kiterjedt humanitárius válság jöhet
Óriási lépést tett Grúzia a NATO-tagság felé, véli Zaal Gogsadze nagykövet
Fotó: MH/Grúzia Budapesti Nagykövets

– Milyen mértékben vett részt Grúzia a NATO-vezetésű afganisztáni missziókban?

– Grúzia aktív részt vállalt a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő, az ISAF, valamint az Eltökélt Támogatás, azaz RSM-misszióban. Az ISAF-misszió csúcsán, azaz hét-kilenc éve Grúziának mintegy ezerötszáz katonája volt a terepen. Az RSM keretében pedig a különböző parancsnokságok alatt nyolcszázötvenheten állomásoztak Afganisztánban, ezzel Grúzia lett az a NATO-n kívüli ország, amely népességarányosan a legnagyobb mértékben járult hozzá munkaerővel a misszióhoz. Ezen missziók alatt Grúzia légterét és területét tranzitútvonalként használták.

– Hogyan vett részt az ország az evakuációban?

– Az RSM-misszió utolsó szakaszában támogattuk a NATO és a partnererők kivonását Afganisztánból azzal is, hogy teljes körű tranzitlehetőségeket biztosítottunk a területünkön. Ma Grúzia ismét aktívan részt vesz a humanitárius és az evakuációs folyamatok menedzselésében. Augusztus közepe óta a Nehéz Légiszállító Ezred, tehát a HAW három, C–17-es katonai szállító repülőgépét telepítették Tbiliszi repülőterére a NATO Stratégiai Légiszállítási Képessége, azaz a SAC-program keretében.

A repülők rendszeresen jártak Kabul és Tbiliszi között, a katonai és civil állományt evakulálták. A Tbiliszi Nemzetközi Repülőtéren belül egy speciális létesítményt nyitott a grúz fél az evakuáltaknak, akik arra vártak, hogy a charterjáratokkal tovább utazhassanak a NATO-tagállamokba. Eddig húsz repülőutat teljesítettek Kabulból Tbiliszibe, mintegy kétezer-ötszáz embert evakuáltak. Itt mindenképp meg kell említenem a kooperációt Magyarországgal.

– Hogyan működtek együtt?

– Nem sokkal a kabuli események kezdete után, a magyar központú Nehéz Légiszállító Ezred C–17-es repülőgépeket indított a pápai bázisrepülőtérről, segítendő az evakuációt. A tbiliszi repülőteret ennek keretében alakították tranzithelyszínné. A művelet tíz napig tartott, a Nehéz Légiszállító Ezred számos európait, és olyan afgán állampolgárokat szállított el az országból, akik menedékjogot kaptak.

Az evakuáltak közt volt számos NATO- és nagykövetségi munkatárs is, valamint hat grúz állampolgár is, akiket a Nehéz Légiszállító Ezred hozott haza Grúziába. Köszönhetően a Nehéz Légiszállító Ezred, a budapesti grúz, valamint a tbiliszi magyar nagykövetségnek, a művelet sikeres volt, különösebb incidens vagy akadály nélkül lezajlott.

– Köszönhető ez az általánosságban véve is jó grúz–magyar kapcsolatoknak?

– Grúzia és Magyarország kapcsolata továbbra is kiemelkedő mind bilaterális, mind pedig multilaterális téren. Magyarország Grúzia egyik leglojálisabb támogatója, amikor euroatlanti integrációs törekvéseinkről van szó.

– Hogyan befolyásolta Grúzia hozzájárulása a missziókhoz és az evakuációhoz az ország nemzetközi státuszát?

– Grúzia egy rendkívül nehéz helyzetben járult hozzá a nemzetközi humanitárius erőfeszítésekhez. Ez megmutatja, hogy országunk megbízható partner, ha a térség biztonságáról és stabilitásáról van szó. Sőt, a transzatlanti szövetség stratégiai partnerévé teszi Grúziát, ami szorosabb együttműködést jelenthet.

Részvételünk a misszióban óriási lépés a NATO-tagság felé tett utunkon, bizonyítja, hogy Grúzia képes sikeresen és felelősen kezelni a kollektív védekezés és biztonság kérdéseit. Mivel számos különböző nemzetközi szervezetnek és partnerállamnak sürgősen ki kellett menekítenie munkatársait és azok családját Afganisztánból, Grúzia úgy döntött, a nemzetközi közösség megbízható tagjaként részt vesz ebben a folyamatban.

– Mit gondol az afganisztáni események lehetséges következményeiről?

– Az afganisztáni fejlemények egy kiterjedt humanitárius válságot hozhatnak, egyaránt jelentenek regionális és globális biztonsági fenyegetést.

Nő a terrorveszély a briteknél

A brit elhárítás (MI5) vezetője szerint a tálibok hatalomátvétele Afganisztánban növelheti a nagy-britanniai terrorcselekmények kockázatát. Ken McCallum úgy fogalmazott: az Afganisztánban történtek „lélektani, morális ösztönzést” adhatnak a szélsőségesség nagy-britanniai híveinek. Az MI5 vezérigazgatója a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások huszadik évfordulója előtt úgy nyilatkozott: a szolgálat az elmúlt négy évben 31, a koronavírus-járvány tavalyi elhatalmasodása óta hat nagy-britanniai terrortámadást hiúsított meg.

McCallum szerint a megakadályozott terrorcselekmények mindegyike a tervezés előrehaladott szakaszában járt. Hozzátette: éppen az al-Kaida terrorhálózatra jellemző, nagyszabású terrorcselekmények elleni fellépés egyik következményeként nőtt az olyan terrortámadási kísérletek száma, amelyeket az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorcsoport által „inspirált” elkövetők próbálnak végrehajtani.
(DD)

Kapcsolódó írásaink