Növekedhet a terrorveszély

Elsőként azt emelik ki, hogy korántsem stabilizálódott a helyzet az ázsiai országban azáltal, hogy a tálibok átvették a hatalmat, ugyanis számos terroristacsoport működik a térségben, amelyeknek nem egyeznek az érdekei. Ezek közül a tálibok legnagyobb riválisa az Iszlám Állam, akiknek a harcosaitól akár úgy is megszabadulhatnak, hogy a menekültek között elküldik őket Európa felé. Az ország helyzete továbbá azért sem mondható megnyugtathatónak, mivel a táliboknak területi követeléseik vannak a szomszédos Pakisztánnal szemben.

Az országnak gyakorlatilag nincs működő gazdasága, ami van, az nagyrészt az Euró­pába irányuló drogkereskedelmet ellátó ópiumtermelés, így gazdasági migránsok milliói is útnak indulhatnak a közeljövőben. Az ő kiszűrésük a valódi menekültek közül viszont szinte lehetetlen.

Ezért is lenne fontos, ha az euró­pai államok elismernék a tálib kormányzatot, mivel az megkönnyítené az ország segélyekkel való ellátását. Amennyiben viszont az európaiak fenntartják az ország „terrorállam” besorolását, annak háromnegyede jogosult lesz menedékjogra a nemzetközi jog szerint, ami csaknem 30 millió főt jelent az elemzés szerint. A tálib vezetés elismerése azonban nehezen elfogadható az értékközpontú nyugat-európai országoknak, amelyek nemzetközi hitelét is rontaná egy ilyen lépés.

Az intézet külön kiemeli, hogy nagyban változott a nyugat-európai politikusok hozzáállása a migrációhoz a 2015-ös válság óta, habár teszik hozzá, ebben valószínűleg a több országban is közeledő választások is szerepet játszanak. Mindenesetre Emmanuel Macron francia elnök vagy Mark Rutte holland kormányfő mostani megszólalásai kísértetiesen hasonlítanak Orbán Viktor korábbi politikájára. Több másik ország pedig a magyar példát követve fizikai határzárat emelt egyes határszakaszain.

Kabulban kedd este bejelentették, hogy Hasszán Ahund molla vezetésével megalakult a tálibok átmeneti kormánya.