Külföld
Az afgánok gyalog is elindultak
Eddig is gazdasági terhet és társadalmi feszültséget jelentett Pakisztánban és Iránban a menekültek jelenléte, mondta lapunknak Sayfo Omar kutató
Szinte bibliai léptékű exodusként jellemezte a brit Daily Mail azt a videófelvételt, amelynek tanúsága szerint afgánok százai menekülnek gyalogosan a sivatagon keresztül Pakisztán és Irán irányába. A lap szerint az Európára nehezedő migrációs nyomás miatt aggódó brit politikusok legnagyobb félelmeit igazolja a felvétel. A Daily Mail tudósítója úgy értékelte, az útrakelők célja vélhetően az, hogy elérjék Törökországot, onnan pedig reményeik szerint Európát és az Egyesült Királyságot. Mint írta, egy migráns elmondása szerint a gyalogosan útnak indulók a legszegényebbek közé tartoznak.
„Az afgán menekültek tömeges jelenléte sem Iránban, sem Pakisztánban nem új jelenség, hiszen 1979 óta több hullámban érkeztek ezekbe az országokba afgánok. Iránban hivatalosan kétmillió, becslések szerint négymillió, Pakisztánban regisztráltan 1,5 millió, becslések szerint viszont hárommillió afgán menekült él” – magyarázta lapunknak Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatója. Hozzátette, a menekültek jelenléte „súlyos gazdasági terhet ró a befogadó államokra, és feszültségeket okoz a helyiek körében is, akik az afgánokra jellemzően elmaradott emberekként tekintenek, akik még a munkájukat is elveszik”.
A kutató felidézte, Pakisztán júliusban elzárkózott az újabb menekültek befogadásától, Irán viszont a múlt hónapban közölte, hajlandó menekülttáborokat létrehozni a határ mentén. Rámutatott, a politikai szándéktól függetlenül ezeknek az országoknak mindenképpen fel kell készülniük az új tömegek érkezésére. „Iránnak 921, Pakisztánnak 2670 kilométeres, sivatagos és hegyvidéki területeken áthaladó határszakasza van Afganisztánnal, melynek lezárása logisztikailag lehetetlen” – magyarázta.
Sayfo Omar szerint a migráció mértéke rövid távon attól függ, hogy a tálibok képesek lesznek-e helyreállítani a közbiztonságot, illetve betartják-e az előző kormánnyal együttműködők amnesztiájára tett ígéreteiket, pontosabban mondva: be tudják-e tartatni azt a helyi szövetségeseikkel. Hosszú távon a gazdaság alakulása számít: Afganisztánban – ahol a lakosság 44 százaléka mezőgazdaságból él – évek óta szárazság van, a járvány alatt a társadalom hetven százaléka süllyedt szegénységbe.
„Az ország erősen függ az exportoktól, a bizonytalan politikai helyzet miatt azonban a nemzetközi pénzintézetek zárolták a kilencmilliárd dollárnyi valutatartalékát, az ország több tartományában pedig az elmúlt hetekben megduplázódott egyes alapvető élelmiszerek ára” – sorolta Sayfo Omar.
A kutató szerint a helyzet súlyosságát az Európai Unió is felmérhette, hiszen az Európai Bizottság a napokban hatszázmillió eurót különített el Afganisztán migrációnak kitett szomszédjainak megsegítésére, de hírek szerint ez a közeljövőben egymilliárd euróra is emelkedhet.
Egyes források péntek este arról számoltak be, hogy Pandzsír tartomány a tálibok ellenőrzése alá került, de ez ellenállók ezt tagadták.
Röviden
A 2016-ban aláírt EU–török migrációs megállapodás megújítását szorgalmazza Ankara. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön jelezte, az új egyezségnek az afgán konfliktus okozta migrációs helyzetet is tartalmaznia kell. A tárcavezető szerint az Európai Uniónak fel kell hagynia azzal a szemlélettel, hogy „egy kis pénzzel” meg tudja oldani a migrációs helyzetet, és a török hatóságok feltartóztatják az illegális bevándorlókat.
Lengyelország ideiglenesen befogad ötszáz kimenekített afgán állampolgárt, akik korábban együttműködtek a NATO-erőkkel. Michal Dworczyk, a miniszterelnöki hivatal vezetője tegnap a PAP hírügynökségnek azt mondta, hogy az ötszáz ember közül ötvenen Lengyelországban maradnak, a többiek három hónapon belül más célországokba utaznak ki.
Lettország 37 kilométer hosszú szögesdrótkerítés építésébe kezd a lett–fehérorosz határon. Marija Golubeva lett belügyminiszter elmondása szerint a kerítést a határ legkritikusabb szakaszain helyezik el. A Fehéroroszország felől érkező illegális migráció miatt a kormány augusztus 11. és november 10. között rendkívüli állapotot rendelt el a határon, hogy a határőrök felhatalmazást kapjanak a migránsok visszatoloncolására.
Bírálta Mario Draghi olasz miniszterelnök azokat az uniós tagállamokat, amelyek visszautasították az afgán menekültek befogadását. „Az Európai Unió továbbra is képtelen kezelni a migrációs válságokat, néhány ország már közölte, hogy nem akar több afgánt. Hogy tehetik ezt?” – mondta a kormányfő csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Abdul Gáni Baradar molla, a tálibok politikai bizottságának vezetője lesz az új afgán kormányfő a Reuters értesülései szerint. A hírügynökség úgy tudja, Mahammad Jakub molla, aki a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának a fia, szintén magas rangú tisztséget fog betölteni az új kabinetben, amely várhatóan ma alakul meg.
(HSZ)
