Abdul Gáni Baradar molla lesz az új afgán kormányfő

A Reuters szerint Mahammad Jakub molla, aki a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának a fia, szintén magas rangú tisztséget fog betölteni az új kabinetben, amelynek megalakulása szeptember 4-re várható.

A tálibok szóvivői közölték, hogy az új, huszonöt miniszterből álló kormány bemutatása alkalmából egy különleges ceremóniát készítenek elő a kabuli elnöki palotában. Úgy tudni, a leendő kabinet munkáját egy tizenkét muszlim vallástudósból álló tanács fogja segíteni. Értesülések szerint két hónapon belül összehívják a régiók és a civil társadalom képviselőiből álló afgán nagytanácsot, a loja dzsirgát is egy új alkotmány elfogadása érdekében.

A Hama Press afgán hírügynökség nemrég ugyanakkor arról adott hírt, hogy Baradar molla a külügyminiszteri tisztség várományosa, Jakub molla a védelmi, Halifa Hakkani pedig a belügyi tárca élére kerülne.

Az al-Dzsazíra pánarab televízió tudósítása szerint a nap folyamán megérkezett Kabulba a katari külügyminisztérium egyik tisztségviselője. A látogatás célja mielőbb megnyitni a főváros nemzetközi repülőterét a polgári légiforgalom előtt.

A fenyegető gazdasági összeomlás miatt a tálibok vezetése számára hírügynökségek szerint kényszerűen fontos, hogy a nemzetközi adományozók elismerjék legitimitásukat. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is attól tette függővé a tálib hatalom hivatalos elismerését, hogy az iszlamisták megtartják az emberi jogok védelmével kapcsolatos korábbi ígéreteiket. A kormányalakítással párhuzamosan nő a nyomás a nyugati országokra is, hogy döntsenek a tálibok elismeréséről.

Kína a nagyhatalmak közül elsőként jelezte Afganisztán új vezetőinek, hogy hajlandó lenne erre. Szuhail Sahín tálib szóvivő Twitter-oldalán közölte, hogy Peking tovább fogja működtetni kabuli nagykövetségét. Hírügynökségek ezzel összefüggésben hírt adtak arról is, hogy nem sokkal korábban Abdul Szalam Hanafi, a tálibok katari politikai irodájának egyik tagja Vu Csiang-hao kínai külügyminiszter-helyettessel telefonált.

Sahín mikroblogján hozzátette, hogy Kína emellett „folytatná és fokozná” az Afganisztánnak szánt humanitárius segélyezést, különös tekintettel a koronavírus-járványra.

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő megerősítette ezeket az értesüléseket. Kijelentette, Kína abban reménykedik, hogy a táliboknak sikerül egy nyílt és különböző politikai erők integrálásán alapuló politikai rendszert, valamint egy mérsékelt és stabil bel- és külpolitikát kialakítaniuk. Peking elvárja, hogy a tálibok egyértelműen megszakítsanak minden kapcsolatot a terrorista csoportokkal - tette hozzá.

Abdul Gáni Baradar a dél-afganisztáni Uzurgán tartományban született és Kandahárban nőtt fel, a 2013-ban elhunyt Omar mollával közösen alapította a tálib mozgalmat. Sok afgánhoz hasonlóan az 1979-es szovjet megszállás hatására lett mudzsahid (fegyveres harcos), feltételezik, hogy Omár molla oldalán harcolt.

2010-ben a tálibok katonai vezetője volt, amikor a pakisztáni Karacsiban elfogták. Washington nyomására engedték szabadon 2018-ban. Később a katari tálib politikai iroda vezetője lett. Onnan irányította a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a külföldi csapatok kivonásáról Afganisztánból, majd a kudarcba fulladt béketárgyalásokat az afgán kormánnyal.

Tádzsikisztánba menekült Amrulla Száleh volt afgán alelnök a pandzsíri ellenállók parancsnokaival - közölte a radikális iszlamista tálibokra hivatkozva a timesnownews indiai hírportál.

Az Afganisztánban hatalomra került radikálisok szerint két repülőgép fedélzetén, szeptember 2-án hagyták el Pandzsír tartományt.

„Nem egyszerű a helyzet Pandzsírban. A tálibok négy oldalról ostromolják a térséget, elvágták a telefon-, internet- és áramszolgáltatást. Száleh tegnap este elhagyta Pandzsírt és Tádzsikisztánba ment. Bizonyára már ott is van” - mondta szeptember 3-án egy kabuli forrás a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

Már állítólagos távozását követően Száleh a Twitteren írt a pandzsíri lakosság szörnyű megpróbáltatásairól. „A tálibok elzárták a humanitárius segélyek útját Pandzsírba, etnikai alapon szűrik az utazókat, a hadköteles korú pandzsíri férfiakat aknamezőkre hajtják, lekapcsolták a telefon- és áramszolgáltatást, és még gyógyszert sem engednek be a területre. Az emberek csak kis összegű készpénzt tarthatnak maguknál” - írta mikroblogján.

„Az utóbbi 23 évben, a vészhelyzeti kórház megnyitása óta, sosem zártuk ki a tálibokat. A tálibok háborús bűncselekményeket követnek el, semmibe véve a nemzetközi humanitárius jogot. Felszólítjuk az ENSZ-t és a nemzetközi közösséget, hogy fordítsa figyelmét a tálibok egyértelműen illegális és terrorista tevékenységére” - fűzte hozzá.

A hírportál felidézte, hogy Száleh, aki Asraf Gáni volt elnök külföldre menekülését követően az alkotmányra hivatkozva magát nevezte meg az államfői tisztség jogos betöltőjeként, szeptember 2-án még arról beszélt, hogy a pandzsíri ellenállás továbbra is meg fogja védeni minden afgán állampolgár jogait.

A tálibok szeptember 3-án a tartomány elleni hadműveleteik sikereiről számoltak be, a területet uraló ellenállók ugyanakkor ezt a tálibok dezinformációs próbálkozásának minősítették, és azt közölték, hogy a Pandzsír-völgynél meghátrálásra kényszerítették a tálib erőket, amelyek súlyos veszteségeket szenvedtek.

A Hindustan Times című indiai hírportál azt írta, hogy egyes jelentések szerint a kiéleződő pandzsíri harcok sokakat menekülésre kényszerítettek.