Putyin: Nulla eredménnyel járt a húszéves amerikai jelenlét Afganisztánban

„Az amerikai csapatok húsz évig voltak jelen ezen a területen és húsz éven át próbálták - ha lehet így mondani anélkül, hogy bárkit megbántanánk - civilizálni az ott élő embereket, bevezetni ott a szó legtágabb értelmében vett saját normáikat és életmódjukat, beleértve a társadalom politikai szervezetét is” - mondta Putyin.

„Az eredmény nem más, mint csupa tragédia és veszteség azok számára is, aki ezt tette, az Egyesült Államok számára, de még inkább az Afganisztán területén élő emberek számára. Az eredmény nulla, ha nem negatív” - hangoztatta.

„Ha valaki bárki más vonatkozásában tesz valamit, akkor figyelembe kell vennie a legtágabb értelemben vett történelmét, kultúráját és életfilozófiáját, tiszteletben kell tartani a hagyományait.

Semmit sem lehet valakire kívülről ráerőltetni. A helyzetnek be kell érnie, és ha valaki azt akarja, hogy gyorsabban és jobb minőségben érjen be, akkor segítenie kell az embereknek. 

Civilizált módon, finoman, és nem sietve kell segíteni. Mindezen tényezők, köztük a történelmi tényezők figyelembevétele nélkül szinte lehetetlen bármi pozitívumot elérni” - fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök az afganisztáni tálib hatalomátvétel után először augusztus 20-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen megtartott moszkvai sajtóértekezletén foglalt nyilvánosan állást a történtekkel kapcsolatban.

Akkor, anélkül, hogy az Egyesült Államokat megnevezte volna, sürgette, hogy vessenek véget az „idegen értékek erőltetése felelőtlen politikájának”, valamint annak, hogy „más országokban külföldi modellek szerint próbálják felépíteni a demokráciát” anélkül, hogy figyelembe vennék a helyi történelmi, vallási és nemzeti sajátosságokat.

Kontraproduktívnak nevezte, hogy idegen értékeket erőltettek Afganisztánra. Úgy vélekedett, hogy az ilyen kísérletek csak az állam pusztulásához vezetnek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemének (MGIMO) szerdai tanévnyitóján kifejezte reményét, hogy Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia államfő tartani fogja magát ígéretéhez és nem fog a demokrácia elterjesztésével kísérletezni más országokban. Óriási hibának nevezte, hogy a nyugati rendszert próbálták meg bevezetni Afganisztánban.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott, hogy Afganisztán hagyományosan decentralizált ország, amelyben a klánok és etnikai csoportok közötti kapcsolatokban a főváros tartotta fenn az egyensúlyt.

Lavrov szerint „erősen megégették magukat” azok, akik rá akartak erőltetni egy olyan elnöki rendszert az afgánokra, amelyet nem ők találtak ki.

Putyint idézte Ferenc pápa a spanyol Cadena COPE rádiónak adott, szerdán adásba került interjújában a nyugati országok afganisztáni kudarcával kapcsolatban, jóllehet az egyházfő Angela Merkel német kancellárnak tulajdonította e szavakat.

„Véget kell vetni annak a felelőtlen gyakorlatnak, hogy kívülről avatkozzanak be más országok ügyeibe, hogy aztán az ott élő népek hagyományait figyelmen kívül hagyva építsenek demokráciát” - szögezte le Ferenc pápa a múlt héten a Vatikánban felvett interjúban, hozzátéve, hogy Merkelt idézte, akit egyúttal az egyik legnagyszerűbb vezetőnek nevezett.

Elemzők azonnal rámutattak arra, hogy a spanyol fordításban elhangzott idézet valójában Vlagyimir Putyin orosz elnöktől származik, aki augusztus 20-i, Merkellel tartott moszkvai egyeztetésén adott hangot e véleményének.

Putyin akkor - anélkül, hogy az Egyesült Államokat megnevezte volna - sürgette, hogy vessenek véget az „idegen értékek erőltetése felelőtlen politikájának”, valamint annak, hogy „más országokban külföldi modellek szerint próbálják felépíteni a demokráciát” anélkül, hogy figyelembe vennék a helyi történelmi, vallási és nemzeti sajátosságokat.

Merkel egyébként a maga részéről arra kérte Moszkvát, járjon közben a táliboknál azon afgánok kimenekítése érdekében, akik együttműködtek a német erőkkel. Bár a kancellár elismerte, nem sikerült Afganisztánban megvalósítaniuk mindent, amit szerettek volna, sietett leszögezni, hogy afgán lányok milliói örültek, hogy oktatáshoz jutottak.

Ferenc pápa az interjúban felszólította a hívőket, hogy imádkozzanak Afganisztánért, valamint böjtre és bűnbánatra buzdított.

Szólt a pápa Kínáról is, és védelmébe vette a Vatikán és Peking egyeztetését a kínai katolikus püspökök kinevezéséről. Úgy   fogalmazott: a semmiféle párbeszédnél még egy kényelmetlen párbeszéd is jobb. „Kína nem könnyű eset, de meggyőződésem, hogy nem szabad feladni a dialógust” - szögezte le.

Kína és a Vatikán 1951-ben szakította meg hivatalos diplomáciai kapcsolatait egymással, mivel a Vatikán - az utolsó európai államként - független államként ismeri el a Peking által „sajátjának” tartott Tajvant. Becslések szerint Kínában 10-12 millió katolikus hívő élhet, akik közül sokan titokban gyakorolják vallásukat, üldöztetéstől tartva.

Az egyházfő az interjúban először válaszolt az egészségét firtató kérdésekre azóta, hogy július elején vastagbélszűkület miatt műtétet hajtottak végre rajta. Elmondta, hogy bár még mindig gyógyszeres kezelés alatt áll, az étkezése gyakorlatilag helyreállt.

Szeptember 12-től 15-ig tartó magyarországi és szlovákiai látogatásával kapcsolatban úgy vélte, minden bizonnyal feszített programja lesz, és hozzátette, szeretne további európai országokba is ellátogatni, példaként említve Ciprust, Görögországot és Máltát.

Bejelentette azt is, hogy várhatóan felszólal majd a novemberben Glasgow-ban, az ENSZ égisze alatt tartandó klímavédelmi konferencián is.