Külföld

XXI. Század: Krízisexport Európába?

A XXI. Század Intézet elemzése a posztszovjet térségben az elkövetkező hónapokban várható válsággócokról, és azok biztonságpolitikai következményeiről nyújt körképet.

XXI. Század: Krízisexport Európába?
A tálib hatalomátvétel nemcsak Afganisztánra nézve járhat súlyos következményekkel, de megrengetheti egész Közép-Ázsia és középtávon Európa biztonságát is
Fotó: AFP/Hoshang Hashimi

A tálib hatalomátvétel nemcsak Afganisztánra nézve járhat súlyos következményekkel, de megrengetheti egész Közép-Ázsia és középtávon Európa biztonságát is. Nem véletlen, hogy a posztszovjet államok már hónapok óta igyekeznek lépéseket tenni az amerikaiak afganisztáni kivonulásából fakadó veszélyek elhárítására. Ezek egyike a fokozódó terrorfenyegetettség, a másik pedig a 2015–16-oshoz hasonló migrációs hullám, amely a folyamatosan aktív balkáni és mediterrán útvonalak mellett egy új, posztszovjet térségen átívelő szakasszal bővítheti az illegális bevándorlás Európai Unió felé irányuló útját. Az EU számára is kockázatot jelenthet, hogy több posztszovjet országgal is feszültté vált a Nyugat viszonya, más országokat pedig súlyos belső konfliktusok terhelnek.

A közép-ázsiai országok számára sem a Talibán, sem általában az iszlamista terrorizmus nem ismeretlen jelenség. A muszlim többségű, de alapvetően szekuláris államokban évek óta küzdenek a vallási alapú szélsőségek terjedése ellen, az öt volt szovjet tagállam számos polgára csatlakozott különféle nemzetközi terrorszervezetekhez. 1990-es években pedig több közép-ázsiai ország is támogatást nyújtott a tálibok ellen küzdő Északi Szövetségnek, amelynek soraiban számos tádzsik, üzbég és türkmén harcos is volt, a 2000-es évek elején pedig Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán is infrastrukturális támogatást nyújtott az amerikaiak és szövetségeseik afganisztáni inváziójához.

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikaiak elhagyják Afganisztánt és az ország vélhetően a tálibok kezére kerül, a térségben érintett volt szovjet államok, azaz elsősorban Oroszország, valamint az Afganisztánnal határos Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán nagyjából hasonló politikát kezdtek folytatni. Mivel a tálibok elleni küzdelem terhét – a korábbi szovjet invázió és az amerikai megszállás kudarcának tapasztalataira építve – természetesen nem kívánták vállalni, a terrorfenyegetettség csökkentése érdekében tárgyalni kezdtek a Talibán nemzetközi elismertségre törekvő vezetőivel, és azokkal több magas szintű egyeztetést folytattak, annak ellenére, hogy maga a mozgalom a legtöbb országban be van tiltva és terrorszervezetként van számon tartva. Ugyanakkor megkezdődött a felkészülés az amerikai kivonulást követő várható kaotikus állapotokra is.

Ennek egyik legfőbb eredménye a katonai együttműködés kiterjesztése volt egyrészről Oroszország, másrészről pedig Tádzsikisztán és Üzbegisztán között.

Tádzsikisztán a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagjaként eddig is Oroszország katonai szövetségese volt, Üzbegisztán azonban 2012-ben kilépett a szövetségből és éveken keresztül semleges politikát folytatott, és távol tartva magát a moszkvai vezetésű integrációs projektektől, saját regionális státuszának bővítésére törekedett. Idén április végén azonban az afganisztáni fejlemények hatására Taskent változtatott álláspontján, és katonai stratégiai partnerségi megállapodást kötött Oroszországgal a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozóan. Ugyanekkor Tádzsikisztán és Oroszország közös légvédelem kialakítását jelentette be.

Oroszország növelte katonai jelenlétét a térségben, augusztusban pedig több hadgyakorlatot is tartottak az afgán határ közelében. Augusztus 5-én mintegy 2500 orosz, üzbég és tádzsik katona vett részt közös gyakorlaton a határmenti övezetben, augusztus 27-én pedig némiképp jelzésértékűen a Tádzsikisztánban állomásozó orosz katonák a gyakorlat során egy nagy kaliberű géppuskával felszerelt pickup terepjárót tettek ártalmatlanná, amely a gyakorlat forgatókönyve szerint egy illegális fegyveres alakulat kötelékébe tartozott.

Ezek a lépések a tálibok irányában az utóbbi hónapokban mutatott közeledést is hivatottak ellensúlyozni. A nyugati államokkal ellentétben a posztszovjet államok nem evakuálták diplomatáikat az országból. Zamir Kabulov, az afgán ügyekért felelős orosz elnöki megbízott és a külügyminisztérium osztályvezetője Kabul elestét követően egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a tálibok tárgyalóképesebbek az amerikaiak által pártolt bukott kormánynál, de a türkmén külügy is azt nyilatkozta, hogy tartják a kapcsolatot a Talibánnal, együttműködnek a határőrizet során és az afganisztáni helyzet mielőbbi normalizálódásában érdekeltek. A semlegességét továbbra is őrző Türkmenisztán álláspontjához hozzájárul az is, hogy a tálibok kinyilvánították érdekeltségüket a türkmén gázlelőhelyektől Afganisztánon és Pakisztánon át Indiába irányuló TAPI gázvezeték megépítésében. Ehhez azonban az afgán helyzet konszolidációjára és a biztonság helyreállítására lenne szükség.

Terrorfenyegetettség és migrációs nyomás

A helyzet normalizálódása azonban még várhatóan messze van, ahogy azt a Kabulban az elmúlt napokban bekövetkezett, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet helyi szárnya által végrehajtott támadások is bizonyítják. A határkonfliktusokon túl így a posztszovjet államok attól is tarthatnak az afganisztáni változások után, hogy az ország egyrészt ismét a nemzetközi terroristák menedékévé válhat, másrészt pedig a tálibok sikere más radikális mozgalmakat is inspirálhat.

Ennek fényében értékelhető az a néhány nappal ezelőtti hír is, miszerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Moszkvában és Oroszország más régióiban összesen harmincegy terroristát tartóztatott le, akik a Katibat al-Tavhid val-Dzsihad nevű terrorszervezet tagjai voltak. Ez a szervezet főleg üzbég származású harcosokból állt, 2013–14 körül alakult, és tagjai részt vettek a Szíria északi részén folyó harcokban is a Dzsabhat al-Nuszra szövetségeseiként.

A terrorfenyegetettséget növelheti az Afganisztán felől meginduló migrációs hullám is, hiszen a nyugati evakuációk során kiderült: a kimenekített személyek közé radikális iszlamistaként számontartott személyek is bekerülhetnek.

A környező országokban már jelenleg is többmillió afgán menekült tartózkodik, a tálib hatalomátvételt követően pedig a közép-ázsiai országok felé irányuló elvándorlás növekedésére is számítani lehet. Tádzsikisztán bejelentette, hogy kész akár százezer menekült ideiglenes befogadására is, azonban ehhez nemzetközi segítséget kér. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem jeleztek hasonló szándékot, területükre azonban így is számos afgán katona érkezett, a fejvesztett menekülés során Üzbegisztán légterében még egy kisebb incidensre is sor került, amely során egy afgán repülőgép lezuhant, a két országot összekötő hídon pedig elhagyott katonai eszközök sokaságát lehetett találni.

Az illegális migráció azonban vélhetően nem áll meg a szomszédos országoknál, és erre a problémára már Vlagyimir Putyin orosz elnök is felhívta a figyelmet. Putyin elmondta: nem akarják, hogy menekülteknek álcázva terroristák érkezzenek Oroszországba, és felhívta a figyelmet arra, hogy mivel Türkmenisztán kivételével az érintett országokból vízummentesen el lehet jutni Oroszországba, a határt pedig a legtöbb helyen nem őrzik kellően szigorúan, akár szamárháton is át lehet utazni ezeken az országokon.

A teljes elemzést itt olvashatja. 

Kapcsolódó írásaink