Külföld

Brüsszeli kardcsörtetés

Az Európai Parlament be akar szállni a magyarországi parlamenti választási kampányba

Több hónapba telhet, mire az uniós bíróság dönt a brüsszeli intézmények vitájában, ha az Európai Parlament benyújtja a keresetet, amivel fenyeget. Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője szerint a magyar választásokkal is összefügg a mostani kardcsörtetés.

Brüsszeli kardcsörtetés
Az Európai Parlament be akar szállni a magyarországi parlamenti választási kampányba
Fotó: Facebook/Győri Enikő

Múlt szerdán lejárt az a két hónapos határidő, amit az Európai Parlament egy júniusi határozatában az Európai Bizottságnak adott arra, hogy érvényesítse az uniós költségvetéshez csatolt jogállamisági mechanizmust hazánkkal és Lengyelországgal szemben. A balliberális többségű parlament azért adott ultimátumot az EB-nek, mert a brüsszeli testület az állam- és kormányfők korábbi döntésének megfelelően meg akarta várni az Európai Unió bíróságának a válaszát a magyar és lengyel keresetre, amely azt firtatta, összeegyeztethető-e a források megvonásával is fenyegető mechanizmus az uniós szerződésekkel. Az EP perrel fenyegette a bizottságot arra az esetre, ha nem lép időben.

Varga Judit igazságügyi miniszter a napokban úgy reagált a Facebookon: „Az Európai Parlament folyamatos dominanciaharca a bizottsággal nemcsak politikailag káros, de aláássa az emberek uniós intézményekbe vetett bizalmát is. A vágyvezérelt és ideológiákkal átitatott »jogi« vitában az EP kissé megfeledkezett a hatalmi ágak szétválasztásáról és a hatáskörök megoszlásáról, amelyeknek uniós szinten is működniük kellene.”

Az EB magyar és lengyel nyomásra elfogadott egy nyilatkozatot, hogy a kondicionalitásról szóló rendeletet mindaddig nem alkalmazza, amíg a bíróság meg nem állapítja annak jogszerűségét, magában a rendeletben azonban nincsen ilyen korlát – magyarázta lapunknak Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője. Mint mondta, az EP-nek most két hónapon belül keresetindítási joga van az uniós bíróság előtt, amelyben kérheti a bizottságot az uniós jogból (a rendeletből) származó kötelezettségének teljesítésére.

Kovács Attila szerint ha a keresetet be is nyújtják, a bíróság ítélete csak hónapok múlva várható. „Nem is beszélve arról, hogy valószínűleg előbb a rendelet jogszerűségével kapcsolatos ítéletet hozza meg, ennek kimenetelétől függ ugyanis, hogy alkalmazható-e egyáltalán a jövőben a jogállamisági rendelet” – magyarázta.

A szakértő szerint nem világos, hogy mi történne abban az esetben, ha a bíróság felszólítaná a bizottságot a rendelet alkalmazására, a rendelet szerint egyedül a bizottságnak van joga eldönteni, mikor indítja meg az eljárást. Kovács Attila úgy fogalmazott: „Az EP keresete csak politikai kardcsörtetésnek tekinthető, amellyel a jövő évi magyarországi választások előtti politikai kampányba kíván beszállni a brüsszeli parlament a magyar kormánnyal és az általa képviselt magyar érdekekkel szemben.”

Kapcsolódó írásaink

Brüsszel bekeményít

ĀAz Európai Parlament a baloldal szócsöve - figyelmeztet az Alapjogokért Központ szakértője a Faktumban