Külföld

Bízik a tálibokban Antony Blinken

Az Egyesült Államok azzal számol, hogy nyitva marad a kabuli reptér, de kérdéses, hogy ez a várakozás megalapozott-e

Kabul repülőterét rakétatámadás érte hétfőn, Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a tálibok nyitva fogják tartani a légi kikötőt. A tálibok arra buzdítják az EU-t, hogy vegyen részt az újjáépítésben, jogvédők szerint csak hazugságok a nőknek tett ígéretek.

Bízik a tálibokban Antony Blinken
Egyre több támadást követnek el az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tagjai Afganisztánban
Fotó: AFP/Wakil Kohsar

Tegnap rakétákat lőttek a kabuli reptérre, ezek nagy részét semlegesítette a védelmi rendszer. A támadásért az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget, áldozatok nem voltak. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője arról számolt be, hogy az akció ellenére szakadatlanul folytatódik az evakuálás. Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke vasárnap arra figyelmeztetett, hogy további terrortámadások érhetik a repteret.

Civilek is meghalhattak annak a vasárnapi amerikai dróncsapásnak a következtében, amely válasz volt a múlt heti, a kabuli reptéren történt öngyilkos merényletre, amelyben meghalt tizenhárom amerikai katona. A dróntámadás megölte az Iszlám Állam Horászán Tartomány nevű terrorszervezet két tagját, és felrobbantotta a gépjárművükben található nagy mennyiségű robbanóanyagot.

Az amerikai hadsereg szerint a dróntámadás megakadályozott egy újabb merényletet a reptér ellen. Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője elítélte a légi támadást, úgy vélte, ha az Egyesült Államoknak valóban fenyegetésről volt tudomása, akkor a tálibokat kellett volna először értesítenie, és nem egy önkényes légi csapást végrehajtania. A szóvivő szerint heten haltak meg a támadásban.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy interjúban arról beszélt, hogy a tálibok valószínűleg nyitva fogják tartani az országot az amerikai csapatkivonás lezárása után is. A miniszter szerint az egész nemzetközi közösség ebben bízik, hozzátette, hogy a tálibok, az afgán emberek és a külföldi országok érdeke is, hogy Afganisztánnak legyen egy működő nemzetközi repülőtere. Blinken hozzátette, tervezik, miképpen folytatható az amerikai állampolgárok és az üldözött afgánok evakuálása a csapatkivonás lezárása után is.

Valójában a bizonytalan helyzetben nemigen lehet megmondani, hogy a tálibok valóban nyitva szándékoznak-e tartani az ország légi kikötőjét. Az amerikai vezetés már korábban is tett hasonlóan magabiztos kijelentéseket a tálibokkal és az afganisztáni helyzettel kapcsolatban, azok azonban óriási tévedésnek bizonyultak, kérdéses, hogy a mostani optimizmusa az amerikai kormánynak vajon beigazolódik-e.

Szuhail Sahín, a tálibok egyik szóvivője kifejtette egy görög tévécsatornának, hogy az Európai Unió tagországainak részt kellene venniük Afganisztán újjáépítésében. Hozzátette, hogy Kínának, Törökországnak, valamint Katarnak különleges szerepe lesz ebben a folyamatban.

Az afgán nők helyzetéről szóló kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a nők tanulhatnak és dolgozhatnak is majd, viszont hidzsábot kell hordaniuk. Valamint kiemelte, hogy az ópiumtermelést is be akarják szüntetni. Egy másik interjúban egy afgán jogvédő, Crystal Bayat az mondta, hogy a tálibok titkolják a valódi céljaikat. Az aktivista szerint a tálibok hazudnak, hogy jó színben tüntessék fel magukat a nemzetközi közösség előtt.

Törökország nem bír el még nagyobb migrációs terhet

Többek között a migrációs helyzetről egyeztetett Mevlüt Cavusoglu török és Heiko Maas német külügyminiszter a törökországi Antalyában. Cavusoglu emlékeztetett, hogy már 3,7 millió szír és nagyjából 300 ezer afgán menekült él az országban. A külügyminiszter figyelmeztetett, hogy Afganisztánban a tálib hatalomátvétel után súlyosan romlott a humanitárius helyzet, ezért azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség növelje az Afganisztánba küldött segélyek mennyiségét.

Heiko Maas német külügyminiszter arról beszélt, hogy Berlin meg akarja akadályozni a humanitárius katasztrófát Afganisztánban, ezért az ENSZ-en keresztül 100 millió eurónyi segélyt küld az ázsiai országba. Nem lehet összehasonlítani a jelenlegi helyzetet a 2015-ös migrációs válsággal Emmanuel Macron francia elnök szerint, erről egy tévéinterjúban beszélt a politikus. Szerinte biztos, hogy több ember akar majd bejutni a kontinensre a jövőben, és kijelentette, hogy Franciaország mindenkit automatikusan befogad a tálib üldöztetés elől. Nem megnevezve, de bírálta az Egyesült Államokat is amiatt, hogy olyan országokra terheli a kimenekített afgánokat, ahonnan könnyedén Európába juthatnak. Macron szerint nem lehet a bevándorlást és a terrorizmust összekapcsolni.
(PZ)

Kiszolgáltatták szövetségeseiket

Ayaan Hirsi Ali: Bidenék süketek, némák és vakok

A szomáliai születésű neves akadémikus, Ayaan Hirsi Ali hevesen bírálta Joe Biden amerikai elnököt azért, mert kiszolgáltatta a szélsőséges iszlamista táliboknak azon személyek listáját, akik együttműködtek a NATO-csapatokkal az afganisztáni misszió során. Elítélte Jake Sullivant, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját is, aki korábban úgy nyilatkozott, az amerikai vezetés felvette a kapcsolatot a tálibokkal, és egyeztetnek velük a kabuli fejlemények minden aspektusáról.

Hirsi Ali szerint mindazok, akik együttműködtek a nyugati erőkkel, hatalmas kockázatot vállaltak abban a hitben, hogy az Egyesült Államok védelmét élvezik. Most viszont azzal a ténnyel kell szembenézniük, hogy az amerikai adminisztráció egyszerűen átadta személyes adataikat a talibánnak. A tálibok minden ilyen személyre árulóként tekintenek, és kézre kerítésüket már el is kezdték.

Joe Bidenék meggondolatlansága megdöbbentő, vélekedett Hirsi Ali. Olyanok, mintha süketek, némák és vakok lennének – figyelmen kívül hagyva nemcsak azt, ami Afganisztánban történik, hanem azt is, ami a történelem során több hasonló helyzetben történt – vélekedett az akadémikus.
(DD)

Röviden

Üzbegisztán kész megnyitni határait a tálib uralom elől menekülő afgánok előtt, akik szerepelnek azon a német listán, amelyre a veszélyeztetett és a kimenekítésre szoruló személyek kerültek – közölte hétfőn Heiko Maas. A német külügyminiszter Taskentben tett látogatásán elmondta, a lista több mint tízezer nevet tartalmaz, mások mellett a németek volt segítőit, emberi jogi aktivistákat és újságírókat.
 

Nemzetközi konferencia megrendezését javasolja Afganisztán újjáépítéséről Oroszország. Zamir Kabulov, az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja hétfőn az állami televízióban azt mondta, fontos lenne azoknak az országoknak a részvétele a konferencián, amelyek katonáikkal jelen voltak az országban.
 

Románia kész afgán menekülteket befogadni, ha a román állami biztonsági szolgálat ellenőrizheti őket. Erről Lucian Bode belügyminiszter beszélt az Agerpres hírügynökség szerint. A tárcavezető kitért arra is, hogy az év eleje óta 47 ezer illegális bevándorló próbált bejutni Romániába.


Afganisztán nem válhat biztonságpolitikai „fekete lyukká” – jelentette ki Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter hétfőn. A tárcavezető bécsi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a régiónak szánt, eredetileg hárommilliós támogatást 18 millió euróra emelték. Hozzátette, hogy gyors cselekvésre van szükség, mert az afgán válság futótűzként elsöpörheti az egész régiót.
 

Katar kulcsszerepet játszik az afgán rendezésben, derül ki az AP hírügynökség elemzéséből. Mint írták, Dohához fordult egyrészt az ENSZ az Afganisztánba irányuló segélyek célba juttatása érdekében. Washington arra kérte Katart, hogy segítse az evakuálásokat. A tálibok pedig felkérték Dohát, hogy nyújtson technikai segítséget a kabuli repülőtér üzemeltetéséhez.
(HSz)

Kapcsolódó írásaink