Az utolsó amerikai katonák is kivonultak Afganisztánból

„Befejeztük az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót” - mondta a tábornok.

„Az utolsó C-17-es (katonai szállító repülőgép) augusztus 30-án, washingtoni idő szerint délután fél négykor szállt fel a Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérről, és a személyzet utolsó tagjait szállító repülőgép éppen most hagyja el az afgán légteret ” - tette hozzá.

A tábornok kiemelte: a katonák evakuálása befejeződött, de továbbra is segítenek elhagyni Afganisztánt azoknak az amerikai állampolgároknak, akik távozni akarnak, illetve afgánoknak, akik erre jogosultak. McKenzie azt mondta: „A ma esti kivonulás egyszerre jelenti az evakuálás katonai részének, de annak a közel 20 éves missziónak is a végét, amely Afganisztánban röviddel 2001. szeptember 11-e után elkezdődött. Nagy árat fizettünk érte. A veszteség 2461 amerikai katonai és civil áldozat, valamint több mint 20 ezer sérült. Sajnos az Iszlám Állam-Horászán Tartomány nevű terrorszervezet öngyilkos merénylője még a múlt héten is 13 katona halálát okozta. Ma tisztelgünk áldozathozataluk előtt, és emlékezünk a hősies teljesítményükre” - mondta.

Az amerikai haderő augusztus 14-én kezdte meg az evakuálást, és az azóta eltelt 18 nap alatt 79 ezer civilt mentettek ki az országból a kabuli repülőtéren keresztül. Közülük hatezer amerikai állampolgár volt, 73 ezer pedig afgán civil és más országok állampolgára. „Az amerikai és a koalíciós repülőgépek együtt több mint 123 ezer polgári személyt evakuáltak, és mindezt a repülőteret biztosító és működtető amerikai katonai szolgálatok tették lehetővé” - jegyezte meg Mckenzie.

A tábornok beszámolt arról, hogy a Kabulból induló utolsó öt evakuációs járatot a még Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgárok közül egy sem érte el, mert nem jutott el a repülőtérre, sőt, az utolsó járatok indulásakor már egyáltalán nem volt kit elvinni onnan.

Az Egyesült Államok tavaly, Donald Trump elnöksége idején állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról, közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.

Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig, idén szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, azonban később augusztus 31-re módosította az időpontot.

A tálibok májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Egyre nagyobb területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket, végül augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba, Afganisztán fővárosába.

A kivonulással kapcsolatban a politikusok, a média és a közvélemény részéről is komoly kritikák érték a Joe Biden vezette adminisztrációt. Különösen azután erősödtek fel a kritikus hangok, hogy csütörtökön az Iszlám Állam-Horászán Tartomány öngyilkos merénylője robbantást követett el a zsúfolásig megtelt kabuli repülőtér egyik kapujánál. A merénylet több mint száz áldozatot követelt, köztük a 13 amerikai katona életét.
 

Az Afganisztánt uraló tálib lázadók történelmi pillanatként értékelték hétfőn, hogy az utolsó amerikai katona is elhagyta az országot, örömünnepet ültek e felett - jelentették hírügynökségek Kabulból.

„Ismét történelmet írunk: ma este véget ért Afganisztán húsz éve tartó megszállása az Egyesült Államok és a NATO által, megérte harcolni és áldozatokat hozni érte” - írta a Twitteren Anasz Hakkáni, a tálibok javait igazgató Hakkáni-hálózat egyik magas rangú tagja. Zabiullah Mudzsahid, a tálibok első számú szóvivője azt közölte, hogy az ország elnyerte „teljes függetlenségét”, az utolsó amerikai katonák pontban hétfő éjfélkor elhagyták a kabuli repülőteret.

Matthieu Aikins, a The New York Times afganisztáni tudósítója azt írta a közösségi médián: „Az égen már nem látni repülőgépet, a tálibok pedig örömükben a levegőbe lövöldöznek.” Ugyanerről számoltak be az AFP hírügynökség tudósítói is. A lövöldözés még kedd hajnalban is tartott beszámolójuk szerint.

A tálibok kezére került a kabuli nemzetközi repülőtér kedden, miután az utolsó amerikai repülőgép is elhagyta a légikikötőt, és ezzel véget ért az Egyesült Államok leghosszabb háborúja. Tálib vezetők az elit Badr egység kíséretében végigvonultak a kifutópályán, így jelezve győzelmüket. Szerte Kabulban ünnepi volt a hangulat, fegyverropogás hallatszott.

Kari Juszuf, a radikálisok egyik szóvivője elmondta: az utolsó amerikai katona - Chris Donahue, a 82. légiosztag parancsnoka - is elhagyta a kabuli repülőteret, és Afganisztánt elnyerte teljes függetlenségét.

Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő gratulált egész Afganisztánnak a „győzelemhez”, és hozzátette: az amerikaiak veresége tanulságos lecke minden megszállónak, az afgánok jövő nemzedékének és a világnak. Egyúttal aláhúzta: Kabul biztonságban lesz, és az embereknek nincs miért aggódniuk. A szóvivő jelezte, hogy a tálibok szeretnének jó viszonyt ápolni az Egyesült Államokkal és a világgal.

A kabuli nemzetközi repülőtér hatalmas mentőakció színhelye volt azóta, hogy a tálibok elfoglalták az afgán fővárost augusztus 15-én. A múlt héten az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pokolgépes robbantásaiban csaknem kétszázan vesztették életüket a légikikötőben, hétfőn pedig a terroristák rakétákkal vették célba a létesítményt.

Eközben az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége kedden felfüggesztette működését - állt a diplomáciai képviselet honlapján. Az amerikai kormány a kivonulást követően Katar fővárosából, Dohából segíti az Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgárokat és családjaikat - tájékoztatott a képviselet.

Az Egyesült Államok leghosszabb háborújában - amely mintegy kétezer milliárd dollárba került - közel 2500 amerikai katona és 240 ezer afgán vesztette életét. Bár a tálibokat két évtizedre eltávolították az ország éléről, és sikerült elkerülni, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet Afganisztánból kiindulva újabb támadásokat hajtson végre az Egyesült Államok ellen, a radikálisok az amerikai katonák május elsején kezdődött kivonulásával egyi időben egyre nagyobb területeket foglaltak vissza, végül augusztus 15-én Kabult is ellenőrzésük alá vonták, és bejelentették, hogy véget ért a húszéves háború. A szövetségeseknek azóta, az elmúlt két hétben több mint 123 ezer embert menekítette ki a kabuli nemzetközi repülőtéren át, de tízezreket hátrahagytak.

Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja a Twitteren azt írta: a kivonulással eljött a döntés pillanata az afgánok számára.

„Az ország jövője a kezükben van” - hangsúlyozta. „Teljes szuverenitás birtokában fogják megválasztani útjukat. Itt a lehetőség, hogy az ő háborújuk is véget érjen” - tette hozzá.

Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter kedden felszólította a Nyugatot, hogy működjön együtt a tálibokkal Afganisztánban.

Ne ismételjük meg a múltban elkövetett hibákat - mondta Kuresi azt követően, hogy Iszlámábádban találkozott a német diplomácia vezetőjével, Heiko Maasszal.

A pakisztáni külügyminiszter azt kérte a nemzetközi közösségtől, hogy bízzanak a tálibok ígéreteiben. Kuresi rámutatott: Afganisztánnak fejlesztési és gazdasági segélyekre van szüksége. Hozzátette: a nemzetközi közösség nem hagyhatja magára az országot, és nem engedheti meg gazdaságának összeomlását, hiszen azt senki érdekét sem szolgálja.

Pakisztán 2450 kilométeres határon osztozik Afganisztánnal. A pakisztáni miniszterelnök kiemelte: országa több mint hárommillió menekültet fogadott be Afganisztánból. El kell kerülni szerinte a további elvándorlást, de ehhez szükség van az afganisztáni helyzet megnyugtató rendezésére. Maas és Kuresi azzal számol, hogy a tálibok a napokban kormányt alakítanak. A német külügyminiszter szerint ekkor derül majd ki, hogy Afganisztán új vezetői valóban készek-e az ország egész lakosságának képviseletére.

Németország még több mint negyvenezer ember távozásában segédkezne közúton vagy levegőben. Berlin emellett pénzügyi segítséget és támogatást ajánlott fel Afganisztán szomszédjainak a határellenőrzésben és a terrorizmus megelőzésében.