Külföld
Áder: A magyarok pontosan tudják, miért érzékeny seb a Krím bekebelezése
Az államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.
Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy „ha egy állam - nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve - kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára”.
A Krími Platform felszólalói támogatásukról biztosították Ukrajnát a Krím hovatartozásának kérdésében
Az Európai Unió változatlanul nem ismeri el a Krím Oroszország általi jogellenes annexióját - szögezte le Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn Kijevben, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten.
Az uniós tisztségviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megszállt Krím ügye továbbra is a nemzetközi politika napirendjén marad, és felszólította Oroszországot, hogy szüntesse meg a Krím megszállását. „Oroszország továbbra is úgy jár el, hogy valójában folytatja a megkezdett annektálást. Aggodalomra ad okot a térség militarizálása. Ellen kell állnunk Oroszország azon kísérleteinek, hogy a Krímet erőszakkal magába integrálja” - hangoztatta.
Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter - akit az Egyesült Államok elnöke bízott meg a részvétellel a konferencián - biztosított afelől, hogy országa fenntartja a büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben mindaddig, amíg tart a Krím jogellenes annexiója és a fegyveres agresszió a Donyec-medencében. „A továbbiakban is támogatni fogjuk a krími platformot, hogy állandóan emlékeztessünk arra: a Krím Ukrajna része és mindig az lesz. Oroszországot pedig felelősségre kell vonni az agressziójáért” - mondta.
Joe Biden amerikai elnök nevében támogatást ígért Ukrajnának a reform- és euroatlanti törekvéseihez és egy jobb jövő kialakításához az országban, továbbá hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai erőfeszítéseket tesz a kelet-ukrajnai konfliktus lezárására.
Andrzej Duda lengyel elnök úgyszintén a Krím militarizálására és azt ott zajló háborús propagandára hívta fel a figyelmet. „Bízom abban, hogy a ma meghozandó döntések segítenek meggyőzni a nemzetközi közösséget: küzdeni kell az annektálás következményei ellen” - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország aktív résztvevője lesz a Krími Platformnak.
Gitanas Nauseda litván elnök leszögezte, hogy az Oroszország elleni szankcióknak mindaddig fenn kell maradniuk, amíg Ukrajna vissza nem állítja szuverenitását a Krím és minden megszállt területe fölött. Megerősítette, hogy Litvánia sohasem ismeri el a félsziget Oroszországhoz tartozását.
Kersti Kaljulaid észt államfő beszédében megjegyezte: az Európai Unió országai érdemben dolgozhatnának azon, hogy bevonják a kelet-európai partnereket az európai együttműködés különböző dimenzióiba. „Stratégiailag türelmesnek kell maradnunk, hogy keleti partnereink valóra válthassák az európai uniós csatlakozásra irányuló ambícióikat” - emelte ki.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint a Krím fölötti ukrán fennhatóság visszaszerzésének a diplomácia az egyetlen módja. „A jelenlegi körülmények között erre a problémára nincs egyszerű megoldás. Sajnos, a nemzetközi rendszer, beleértve az ENSZ mechanizmusát, nem jól lett erre kialakítva” Leszögezte, hogy Törökország továbbra is erőteljesen támogatja Ukrajna területi integritását és fellép az emberi jogoknak a Krímben zajló megsértése ellen.
„Szlovákia segíti Ukrajnát területi integritása helyreállításában és támogatja az Oroszország elleni szankciókat, amíg a Krím annektálása folytatódik” - szögezte le Eduard Heger szlovák kormányfő.
A Krím önkényes orosz megszállásának el nem ismeréséről biztosított országa nevében Peter Altmeier német gazdasági miniszter is, kijelentve, hogy országa nem engedi „fehér folttá” változtatni a félszigetet. Wendy Morton, Nagy-Britannia európai szomszédságpolitikáért felelős minisztere pedig azt hangsúlyozta, hogy a Krím helyzetén csakis a nemzetközi közösség közös erőfeszítéseivel lehet változtatni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök záróbeszédében meghívta Oroszországot, hogy csatlakozzon a Krími Platformhoz. „Ígérem, hogy a Krím megszállását elítélő (a csúcstalálkozót záró) nyilatkozatban mindig szerepelni fog egy sor Oroszország képviselőjének aláírására. Valószínűleg ez az aláírás a Krími Platform utolsó, jaltai ülésén lesz” - tette hozzá.
Zelenszkij: A Krími Platform végső célja a Krím felszabadítása
„A Krími Platform elnevezésű kezdeményezés végső célja az Oroszország által 2014 óta megszállva tartott Krím-félsziget felszabadítása” - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Kijevben, a rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten.
Az államfő szavai szerint a Platform résztvevőinek közös erőfeszítéssel rá kell kényszeríteniük Oroszországot, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a Krím Ukrajna fennhatósága alá történő visszatérésének megvitatására.
„Ukrajna és én, személy szerint is, mindent megteszünk a Krím visszaszolgáltatása érdekében, hogy a Krím Ukrajnával együtt Európa részévé váljon. Ehhez minden lehetséges politikai, jogi, elsősorban diplomáciai eszközt felhasználunk” - hangoztatta Zelenszkij.
A Krími Platform egy informális nemzetközi fórum konzultációkra és koordinációra Ukrajna nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy fellépjen a Krím megszállásának következményeivel és az ebből adódó fenyegetésekkel szemben, és végül visszaállítsa a félszigetet fölött az ukrán ellenőrzést.
Beszédében Zelenszkij kifejtette: a Platform elsődleges fontosságúnak tekinti azon nemzetközi politikai álláspontok erősítését, amelyek nem ismerik el a Krím státuszának megváltozását, valamint a terület elcsatolása miatt hozott szankciók megerősítését. Emellett fontosnak mondta az emberi jogok védelmét, a biztonságot, a szabad hajózás szavatolását a Fekete- és az Azovi-tenger térségében, valamint a megszállás környezeti és gazdasági következményeinek leküzdését.
Az ukrán elnök kijelentette: Ukrajna elismeri, hogy egyedül sohasem lesz képes visszaszerezni a Krímet, ezért ehhez partnerei hatékony támogatására van szüksége, valódi tettekre részükről.
