Külföld

Nem ismétlődhet meg 2015 az osztrák belügyminiszter szerint

Karl Nehammer osztrák belügyminiszter csütörtökön heves kritikával illette az Európai Bizottság belügyi biztosának, Ylva Johanssonnak az afgán konfliktussal kapcsolatban tett szerdai kijelentését, miszerint az Európai Uniónak legális és biztonságos menekülő útvonalakat kellene biztosítania azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak.

Nem ismétlődhet meg 2015 az osztrák belügyminiszter szerint
Rengetegen próbálnak menekülni a tálibok által elfoglalt országból
Fotó: AFP/Wakil Kohsar

„A belügyi biztos kijelentése a legális menekülő útvonalakról abszolút téves üzenet” - fogalmazott Nehammer. „Azt gondoltam, Európa tanult a 2015-ös menekültválság során elkövetett hibákból, és nem szándékozik őket újra elkövetni” - tette hozzá.

A tárcavezető azonnali tisztázást szorgalmaz, bizonyosságot arról, hogy az Európai Bizottság valóban a tagállamok véleményét képviseli.

Az uniós tagországok belügyminisztereinek szerdai találkozójáról szólva Nehammer kijelentette, hogy ott egyértelműen arról volt szó: „2015 nem ismétlődhet meg, és éppen ezért nekünk mint az európai államok közösségének világos üzeneteket kell közvetítenünk, és az elsődleges cél az, hogy a rászorulóknak helyben nyújtsunk védelmet és segítséget”.

Johansson szerdai közleményében azt hangsúlyozta, hogy az afganisztáni helyzet egyértelműen nem biztonságos, és belátható időn belül nem is lesz az. Hozzátette, a menekülésre kényszerített emberek 80 százaléka nő és gyermek. Felszólította továbbá a tagállamokat, hogy „növeljék betelepítési kvótájukat, és kínáljanak több legális bevándorlási lehetőséget”.

Michel Reimon, az Osztrák Zöld Párt EU-ügyi szóvivője - a belügyminiszterrel ellentétben - üdvözölte Johansson kijelentéseit. Úgy véli, Európának valóban nem szabad elkövetnie azt a hibát, amit a 2015-ben regnáló kormányok elkövettek, hanem ténylegesen fel kell készülnie az esetleges menekültáradatra, és szakszerűen kell kezelnie a problémát. A zöldpárti politikus bízik az összehangolt európai megoldásban.

A tálib fegyveresek keresik azokat az afgánokat, akik az amerikaiaknak vagy a NATO-erőknek dolgoztak

A tálib fegyveresek egyre intenzívebben keresik azokat az afgánokat, akik az amerikaiaknak, vagy a NATO-erőknek dolgoztak Afganisztánban - írja a The New York Times című amerikai napilap.  

Egy bizalmas ENSZ-dokumentumra hivatkozva a lap arról ír, hogy a korábban a szövetséges csapatokkal és az Egyesült Államok hadseregével együttműködő afgánokat „a kabuli repülőtéren lévő tömegben is keresik a tálib fegyveresek és azzal fenyegetődznek, hogy megölik vagy letartóztatják a családtagjaikat, ha nem találják meg őket”. A Times felhívja a figyelmet, hogy az ENSZ-jelentésben foglaltak ellentmondanak a tálibok nyilvános vállalásainak, miszerint nem állnak bosszút a megbuktatott kormány tagjain és támogatóin.

A lap beszámolója szerint „számos jelentés érkezett” arról, hogy a táliboknak listájuk van azokról az emberekről, akiket kifaggatni és megbüntetni akarnak. A dokumentum szerint a tálibok „házról házra jártak, és letartóztatták és/vagy megfenyegették a célzott személyek családtagjait, ha nem adják meg magukat a táliboknak”.

A The New York Times birtokába került jelentés szerint „leginkább az afgán hadsereg és a rendőrség tagjai, valamint a megbuktatott kormány dolgozói vannak veszélyben”.

A cikkben beszámolnak egy augusztus 16-án kelt levélről is, amelyet a tálibok egy olyan afgán tisztviselőnek címeztek, aki korábban együtt dolgozott az amerikaiakkal és a britekkel, majd elrejtőzött, mielőtt a felkelők a lakásába érkeztek. Ebben arra szólították fel a hivatalnokot, hogy tegyen jelentést az Afganisztáni Iszlám Emirátus Katonai és Hírszerző Bizottságának Kabulban. Amennyiben ezt nem teszi meg - a levél szerint - a tisztviselő családtagjait „a saría törvényei alapján fogják kezelni”.

A lap úgy fogalmaz: a jelentés fokozza az „egyre növekvő kételyeket” a tálibok korábban tett fogadalmával kapcsolatban. A cikk szerint elképzelhető, hogy a lázadók „megtorló gyilkosságokba kezdhetnek, ahogyan több mint 25 évvel ezelőtt is tették, amikor átvették az irányítást Afganisztánban”.

Törökországnak nem kötelessége Európa „migránsraktárává” válni

Törökországnak nem feladata, nem felelőssége és nem kötelessége Európa „migránsraktárává” válni - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtök este Ankarában az államfői kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján az Afganisztán felől fenyegető újabb migránshullámmal összefüggésben.

Erdogan kifejtette: Európa azzal, hogy lezárja határait, nem helyezheti kívül magát a problémán. „Európa ezzel nemcsak a nemzetközi jogot sérti meg, de az emberi értékeknek is hátat fordít” - fogalmazott.

A török államfő leszögezte, hogy országa nem az a hely, „ahová és ahonnan aki csak akar, be- és kiléphet, ahol kénye kedve szerint mozoghat”. A török társadalom ugyanakkor nem csak magára gondol, és nem fordít hátat azoknak, akik az ajtajához érkeznek - tette hozzá egyúttal.

Erdogan közölte, hogy jelenleg 180 ezer regisztrált, és mintegy 120 ezer regisztrálatlan afgán migráns él Törökország területén.

A török vezető jelezte, hogy országa erősen zárja majd a határait, és a jelenleg a területén tartózkodó illegális migránsokat haza fogja küldeni. „Hogy más útvonalon hova mennek, azt már az ő dolguk” - mutatott rá.

Hangsúlyozta, hogy a Törökországban élő szíriai menekültek kérdése ettől eltérő, bár kiemelte, hogy az arab ország helyzetének javulásával párhuzamosan, a török állampolgárok iránti felelősségből segíteni kell a szíriaiak hazatérését is.

Erdogan az afganisztáni tálib hatalomátvétellel kapcsolatban ismét kilátásba helyezte, hogy ha szükséges, találkoznak az újonnan létrejövő tálib kormánnyal és átbeszélik közös ügyeiket.

Draghi Macronnal és Putyinnal egyeztetett a válságkezelésről

Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett csütörtökön az afgán válság kezeléséről Mario Draghi olasz miniszterelnök - közölték az olasz kormányfőhöz közel álló források.

Az illetékesek szerint Draghi és Macron telefonbeszélgetése során megvitatták az „afgán válság különböző hatásainak, köztük a migrációs jelenség kezelését, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét. A politikai vezetők ezenkívül áttekintették a lehetséges megközelítéseket, amelyeket a nemzetközi közösség alkalmazhat az afganisztáni stabilitás érdekében az olyan különböző fórumokon, mint például a hét legfejlettebb országot tömörítő G7- vagy a húsz legfejlettebb országot tömörítő G20-csoport - tették hozzá.

Helyi médiumok szerint a G20 soros elnökségét betöltő Olaszország azon dolgozik, hogy rendkívüli ülést hívjanak össze Afganisztán miatt, amire szeptemberben kerülhet sor. A források sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarták ennek lehetőségét.

Draghi ezenkívül beszélgetést folytatott az orosz elnökkel is, akivel - az illetékesek elmondása szerint - ”részletesen kielemezhették az afganisztáni helyzetet és annak hatásait a térségben„. A források szerint a beszélgetés során a felek megvitatták a lehetséges megközelítési módokat, amelyeket a nemzetközi közösség alkalmazhat a különböző fórumokon Afganisztán stabilitásának biztosítása, a terrorizmus elleni harc, valamint a nők jogainak védelme érdekében.

A G7-tagállamok külügyminiszterei csütörtökön videokonferencia keretében tanácskoztak az afganisztáni helyzetről. A G7 soros elnökségét betöltő Nagy-Britannia külügyminisztere, Dominic Raab a találkozót követően kiadott közleményében leszögezte: a G7-tagállamok külügyminiszterei felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy egységesen lépjen fel az afgán válság kezelése érdekében.

Raab szerint a tárcavezetők aggodalmukat fejezték ki az ”erőszakos megtorlások miatt„ a tálibok hatalomátvételének közepette, egyúttal hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a tálibok betartsák kötelezettségvállalásukat a civilek védelmének terén. A tárcavezetők felszólították a tálibokat, hogy biztosítsanak biztos áthaladást azon külföldi és afgán állampolgárok számára, akik el akarják hagyni az országot.

Német belügyminiszter: A nyugati értékközösség iránti bizalmat is fenyegeti a tálib fordulat

A tálib hatalomátvétel Afganisztánban azt jelenti, hogy kudarcot vallott a Nyugat, és ha a nyugati országok és az Európai Unió a következmények kezelésében is csődöt mond, megrendülhet az értékei iránti bizalom - mondta Horst Seehofer német belügyminiszter csütörtökön Berlinben.

A miniszter hangsúlyozta, hogy annak a „hatalmas felelősségnek” a tudatában kell dolgozni az afganisztáni helyzet kezelésén, hogy „óriási bizalmi probléma” fenyegeti a nyugati értékközösséget.

A tálib fordulat következményei közé menekülthullámok is tartozhatnak, de nem lehet megjósolni, hogy milyen „migrációs mozgások” indulhatnak be. Elképzelhető, hogy néhány ezren, de akár több millióan is elmenekülhetnek Afganisztánból - mondta.

Ezzel kapcsolatban a szeptemberi német parlamenti választás után visszavonuló 72 éves politikus kifejtette: pályafutása legnagyobb csalódásai között tartja számon, hogy nem sikerült kidolgozni új EU-s menekültügyi politikát.

Kapcsolódó írásaink