Külföld
Amerikai katasztrófa
Demkó Attila: Biden hibás döntése is hozzájárult Washington óriási presztízsveszteségéhez
– Melyek a fő okai annak, hogy rendkívül gyorsan összeomlott a nyugati támogatású afgán vezetés? Miért nem sikerült húsz év alatt sem megszilárdítani?
– Alapvetően három fő okot emelhetünk ki. Egyrészt az amerikaiak rosszul tervezték meg a kivonulást, jóval óvatosabban kellett volna eljárniuk. Másrészt a már külföldre távozott elnök, Asraf Gháni kiszorította azokat a helyi erőket, akik az ellenállásra leginkább képesek lettek volna, helyettük pedig a saját embereit ültette pozíciókba, centralizáltan akarta felépíteni az új Afganisztánt.
Abdul Rasid Dosztummal az utolsó pillanatban, későn ült le tárgyalni, addigra a hozzá hasonló, nyugati modelltől távol álló helyi hadurakat már kiszorította. Azzal is gyengítette az ellenállást, hogy csak saját népcsoportját, a pastukat helyezte pozíciókba, kiszorítva a 2001 előtti ellenállás magját adó üzbégeket és tádzsikokat például. Harmadrészt pedig a tálibok sokat tanultak, üzleteket kötöttek a helyi hadurakkal, törzsi, városi, kormányzati vezetőkkel, és sok helyen sikerült megvenniük őket.
– Milyen azonnali következményekkel kell számolnia a világnak?
– A migráció és a terrorizmus erősödni fog, rendkívül komplex problémakör szabadul ránk ismét. A tálibok nagy számban engedtek ki a börtönökből olyan dzsihadistákat, akiket a guantánamói fogolytáborból küldtek vissza. Tapasztalt emberek, akik gyűlölik Amerikát, és ha nem is Afganisztánból, de folytatni fogják a dzsihádot Európa
és az Egyesült Államok ellen.
– Hozhat-e irányváltást az amerikai külpolitikában az afganisztáni kudarc?
– A kivonulás már önmagában is egy jó irányváltás. Az Egyesült Államok az elmúlt harminc évben folyamatosan háborúzott, sokszor a saját elképzeléseit próbálta ráerőltetni a liberális demokráciafelfogástól távol álló országokra, és ez mindig katasztrófába fulladt, gondoljunk csak Líbiára, Irakra vagy Szíriára. A helyi realitásokon szinte mindenhol elbukott Francis Fukuyama tétele arról, hogy a liberális demokrácia lesz az emberiség végső történelmi pontja. A kivonulás részben ennek az elismerése, de politikai okai is vannak, hiszen közeleg a 2001-es New York-i terrortámadás évfordulója és a félidős választások is, Joe Biden pedig eredményeket akar. Az amerikai nép rendkívül megunta a folyamatos háborúzást, Donald Trump győzelmének ez volt az egyik oka.
– Milyen hatása lehet ennek a NATO-beli együttműködésre?
– Ez nagyon nagy, Vietnám-méretű presztízsveszteség az Egyesült Államoknak. Sőt, az interneten az egész világot bejárják a kabuli reptéren történtek. Ezt a katasztrófát száz százalékban az amerikaiak okozták, hiszen az európai partnerek nem akartak ilyen gyorsan kivonulni, Magyarország is felajánlotta a segítségét a repülőtér védelmében. Egy ideig gyengíteni fogja mindez az Egyesült Államok befolyását, jóval kevesebbet oktathatja ki a szövetséges országokat.
Újra beindult a jogvédő migránspárti lobbi
Kiújult az afgán menedékkérők befogadásával kapcsolatos vita az Egyesült Államokban az elmúlt napokban. A Pentagon hétfőn jelentette be, hogy három amerikai bázison szállásolhatják el átmenetileg a speciális vízumprogram huszonkétezer afgán jogosultját. Az amerikai hadsereggel együttműködő afgánok menekültként történő elismerését Donald Trump volt elnök is támogatja, a kivonulás lebonyolítását viszont inkompetensnek tartja, sűrűn bírálja utódját, Joe Bident.
Az amerikai katonákat segítő afgánok kimenekítésén és áttelepítésén túl a mainstream média – például a New York Times – azonban már valamennyi országát elhagyó afgán befogadását sürgeti. A Washington Post közölte, az afgán menedékkérők befogadása az egész világ erkölcsi kötelessége.
A lobbiban élen járnak a jogvédő szervezetek is. Az International Refugee Assistance Project szerint minimalizálni kell a bürokráciát, a lehető leglazábbra kell venni a kritériumokat, az Afghans for a Better Tomorrow szerint pedig Washingtonnak követelnie kell az Afganisztánnal szomszédos országoktól, hogy nyissák meg a határaikat. Tucker Carlson, a konzervatív Fox News műsorvezetője hétfői műsorában inváziót emlegetett, és figyelmeztetett, tíz év alatt milliósra nőhet az Egyesült Államokba befogadott afgánok száma.
(ŐM)
Záporoznak a bírálatok a demokrata vezetésre
Katasztrofálisnak nevezte az afganisztáni háború kimenetelét az NBC hírcsatorna műsorában David Petraeus nyugalmazott amerikai tábornok, aki Barack Obama elnöksége alatt irányította a katonai erőket a közép-ázsiai országban. Petraeus szerint egy fenntartható elkötelezettségre lett volna szükség az Egyesült Államok és szövetségesei részéről. Herbert McMaster, Donald Trump volt elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Newsmax adásában azt mondta, nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államoknak a kialakult humanitárius válság.
Lemondásra szólította fel Mark Milley tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetőjét Robert O’Neill, az Egyesült Államok haditengerészetének korábbi kommandósa, aki részt vett abban az akcióban, amelyben megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorszervezet vezérét. „Biden ellenezte a bin Laden megölésére irányuló rajtaütést, most pedig hét hónap alatt elvesztette Afganisztánt” – mutatott rá.
(ŐM)
A tálibok beleegyeztek abba, hogy biztonságos elvonulást engedélyeznek Afganisztánból az amerikaiak által irányított kimenekítéshez csatlakozni igyekvő civileknek – számolt be kedden Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Az evakuálások befejezésére vonatkozó menetrendet még ki kell dolgozni az ország új vezetőivel. Jake Sullivan elismerte, hogy egyes civilek távozása ellenállásba ütközött, amikor megpróbálták elérni a kabuli nemzetközi repülőteret. Várhatóan összesen több mint hatezer amerikai katona vesz részt a repülőtér biztosításában az elkövetkező napokban.
(ŐM)
