Biztonságos elvonulást ígérnek a tálibok

Jake Sullivan elismerte, hogy egyes civilek távozása ellenállásba ütközött, amikor megpróbálták elérni a kabuli nemzetközi repülőteret.

Azt mondta ugyanakkor, hogy nagyon sokan elérték a repülőteret, és a többiek problémáját megvitatják a tálibokkal, akiknek vasárnapi elképesztően gyors hatalomátvétele káoszba, zűrzavarba és erőszakba sodorta az amerikai kimenekítési erőfeszítéseket.

A Pentagon tisztviselői azt mondták, hogy a hétfői kényszerszünet után a légi szállítás ismét beindult, és az időjárási problémák ellenére felgyorsult, ezzel egy időben rendszeres az egyeztetés a tálib vezetőkkel.

További amerikai katonák érkeztek, és továbbiak vannak úton, így várhatóan összesen több mint 6000 fő vesz részt a repülőtér biztosításában az elkövetkező napokban.

A külügyminisztérium arról számolt be, hogy John Basst, volt afganisztáni nagykövetet a kabuli evakuálási művelet irányítására küldik. A Pentagon pedig arról, hogy Christopher Donohue vezérőrnagyot, a hadsereg különleges műveleti tisztjét, a 82. légideszant hadosztály jelenlegi parancsnokát vezényli a repülőtéri biztonsági műveleteinek vezetésére.

Az amerikai hadsereg eddig több mint 3200 embert evakuált Afganisztánból, köztük amerikai személyzetet is, a katonai repülőgépek segítségével - közölte kedden a Fehér Ház egy névtelenséget kérő tisztviselője. A 3200 emberen kívül mintegy kétezer afgán menekültet is evakuáltak az Egyesült Államokba - tette hozzá a tisztviselő.

Az Afganisztánból elmenekült elnök, az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodó Asraf Gáni szerdán közölte: egyeztetéseket folytat lehetséges visszatéréséről.

Nem kizárt, hogy amerikai diplomaták augusztus 31. után is az afgán fővárosban maradhatnak, amennyiben szavatolt a biztonságuk - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

„Ha biztonságos és indokolt, hogy ott hagyjuk őket hosszabb időre, akkor megfontolhatjuk ezt a lehetőséget” - fogalmazott Price. A szóvivő hozzátette, hogy a jelenleg Kabulban maradt amerikai diplomáciai személyzet segíti az amerikai állampolgárok és az afgán szövetségesek evakuálását.

Sajtótájékoztatóján Price arról is beszámolt, hogy kedden John Bass, az Egyesült Államok volt afganisztáni nagykövete is elindult Kabulba, hogy segítsen a kiürítésben. A szóvivő szerint Washington abban reménykedik, hogy legalább augusztus 31-ig megtartja „alapvető diplomáciai jelenlétét” a kabuli repülőtéren, és ha biztonságos, akkor tovább is. Mint elmondta: az Egyesült Államok célja, hogy kimenekítsék a lehető legtöbb afgánt is, aki segített a húszéves háború során.

„Nem fogok feltételezésekről nyilatkozni” - ezt válaszolta - szintén keddi sajtótájékoztatóján - Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy az amerikai erők az augusztus 31-i határidőn túl is Afganisztánban maradjanak, amennyiben addig nem ér véget a kiürítés.

Sullivan arról is beszámolt: ígéretet kaptak a táliboktól arra, hogy biztosítják a biztonságos utat a civileknek, hogy eljussanak a kabuli repülőtérre. „A tálibok közölték velünk, hogy készek biztosítani a civilek biztonságos eljutását a repülőtérre, és szándékunkban áll, hogy kötelezzük őket a vállalásaik betartására” - mondta a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Sullivan szerint korai lenne megmondani, hogy az Egyesült Államok elismeri-e a tálibokat legitim kormányzó hatalomnak Afganisztánban. „Jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak Kabulban, ahol még a kormány sem alakult meg. Végső soron a tálibok feladata, hogy megmutassák a világ többi részének, kik ők és hogyan szándékoznak továbblépni” - tette hozzá.

A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki kedden elmondta, hogy Afganisztánban mintegy 11 ezer olyan ember van, aki amerikainak vallotta magát, de hozzátette, hogy lehetnek olyanok is, „akik nem azonosították magukat, akik segítséget kérnek, és a repülőtérre érkeznek”. Psaki hozzátette, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiemelten kezeli az amerikai állampolgárok, a nagykövetség alkalmazottai és családtagjaik, a helyben foglalkoztatott afgán személyzet, valamint a tolmácsok és más, az Egyesült Államokat Afganisztánban segítő személyek kimentését.

Nagy-Britanniának eddig naponta ezer embert sikerült kimenekítenie Afganisztánból, ahol a tálib lázadók a napokban átvették az uralmat - közölte Priti Patel brit belügyminiszter szerdán a BBC-nek adott nyilatkozatában. A brit kormány hosszú távon sok ezer afgán befogadását tervezi.

Patel szerint brit állampolgárokról és olyan afgánokról van szó, akiket a brit kormány ott helyben alkalmazott.

London már korábban - a nemzetközi erők Afganisztánból való kivonulása kezdete után - összeállított egy tervet mintegy ötezer olyan afgán állampolgár nagy-britanniai letelepítésére, aki a brit kormánynak dolgozott Afganisztánban.

A kormány kedden este bejelentette, hogy kibővíti ezt a programot: hosszú távon az ország befogad akár húszezer olyan afgánt, akik a legelesettebbek és menekülni akarnak a tálibok elől - főleg nőket, lányokat, valamint vallási és más kisebbségek tagjait -, ezen belül ötezret még az idén.

A Reuters hírügynökség szerint London a friss afganisztáni események, valamint az ellenzék és segélyszervezetek nyomásának hatására cselekedett. Az ellenzék szerint azonban ez a terv így kidolgozatlan és nem elég nagyvonalú.

„Mint nemzet minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy segítsünk az Afganisztánból elmenekülni akaró legelesettebb embereknek új életet kezdeni biztonságban Nagy-Britanniában” - jelentette ki Priti Patel még este. A miniszter egyúttal a The Daily Telegraph című lapban megjelent cikkében más országokat is kért afgán menekültek befogadására. „Nagy-Britannia abban a tekintetben is megtesz minden tőle telhetőt, hogy más országok vegyék ki részüket a segítésből. Példát akarunk mutatni, de az egésznek a terhét egyedül nem vállalhatjuk magunkra” - írta a cikkben.

Franciaország szerdára virradóan kimenekített Kabulból repülőgépen 216 embert, köztük 184 „védelemre szoruló afgán civilt”, 25 olyan francia-afgán kettős állampolgárt, aki előtte a kabuli francia nagykövetségre menekült, valamint négy holland, egy ír és két kenyai állampolgárt - jelentette be Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. A gép Abu-Dzabiba repült, és onnan egy meg nem nevezett franciaországi repülőtérre repül tovább - tette hozzá.

Negyvenegy embert már kedden napközben elhozott Kabulból Franciaország - jegyezte meg az AFP hírügynökség.

Több külföldi kormány igyekszik most gyorsan kialakítani, hogyan reagáljon a tálib hatalomátvételre. A tálibok ígéretei ellenére, hogy változtatnak a nők jogaihoz való hozzáállásukon, sokan tartanak attól, hogy nem lesz nagy változás ebben a tekintetben ahhoz képest, ami 1996 és 2001 között volt tapasztalható, amikor nők csak férfi rokon kíséretében léphettek az utcára, és nem járhattak iskolába sem.

Svájc nem fogad be nagy létszámú menekültcsoportokat közvetlenül Afganisztánból, ehelyett eseti alapon fog dönteni a menedékkérelmekről - közölte a kormány szerdán.

A berni tájékoztatás szerint azok kaphatnak majd humanitárius vízumot, akik „azonnali, konkrét, súlyos és az életüket közvetlenül fenyegető veszéllyel néznek szembe”, valamint közeli, aktív kapcsolatban vannak valamilyen módon az országgal.

„Nem elegendő, ha valaki egy esetlegesen veszélyeztetett csoporthoz tartozik” - hangsúlyozták.

„Ezen kritériumok alapján az igazságügyi minisztérium meg fogja vizsgálni az egyes személyek befogadására irányuló menedékkérelmeket. Ugyanakkor Svájc jelenleg tartózkodik nagy létszámú csoport befogadásától közvetlenül Afganisztánból” - olvasható a kormány közleményében.

Svájc a napokban az afgán fővárosban működő fejlesztési irodájának, illetve egyéb segélyszervezeteknek dolgozó helyiek és családtagjaik, nagyjából 230 ember evakuálását készíti elő.

A 2002 óta működő Svájci Fejlesztési Ügynökséget az iszlamista tálib lázadók előző vasárnapi hatalomátvételét követően ideiglenesen bezárták, az iroda utolsó három svájci munkatársa kedden hazaérkezett. A kormány kapcsolatban van a még Afganisztánban tartózkodó többi svájci állampolgárral is, akik közül mintegy harmincan jelezték, hogy szeretnék elhagyni a dél-ázsiai országot.

Mint kiemelték, a tálib uralom alatt veszélyben lehetnek azok az afgánok, akik az elmúlt évtizedekben a nyugati országoknak dolgoztak, „Svájcnak pedig munkáltatóként is kötelessége gondoskodni helyi alkalmazottairól, ezért az érintettek és közeli családtagjaik befogadása mellett döntött”.

Tüntetők ezrei követelték kedden Németország több városában, hogy a kormány fokozza az Afganisztánban veszélyeztetett emberek kimenekítésére tett műveleteit.

A szervezők szerint a legnagyobb tüntetés a fővárosban, Berlinben volt, ahol a német parlament épülete előtt tartottak nagygyűlést. Itt a tiltakozók olyan táblákat tartottak a magasba, amelyeken az állt, hogy „Légihidat most” és „Van helyünk”. A rendőrség szerint a megmozduláson kétezer-százan vettek részt, lényegesen többen, mint az előre regisztrált ötszáz fő.

Számos, egymással szoros kapcsolatot ápoló csoport nyolc németországi városban szólított fel tüntetésre. Kölnben a szervezők szerint mintegy ezren mentek el a megmozdulásra, szintén lényegesen többen, mint az várható volt.

A résztvevők és a jogvédő csoportok felszólították Németországot, hogy gyorsan fogadjon be olyan afgánokat, akikre üldöztetés vár a szélsőséges tálibok hatalomra kerülését követően. Sürgették egyben a kormányt, jelentősen fokozza erőfeszítéseit, hogy menedékjogot nyújtson újságíróknak, nőjogi aktivistáknak, emberi jogi aktivistáknak és másoknak, akiket most fenyegetés érhet.

Angela Merkel kancellár hétfőn azt mondta, hogy Németország várhatóan akár tízezer embert is kimenekíthet Afganisztánból, köztük olyanokat, akik a német minisztériumok, a hadsereg munkáját segítették az elmúlt időben, így ügyvédeket és aktivistákat is.