Külföld
A tálibok elkezdtek minden irányból betörni Kabulba
A belügyminisztérium mellett helyi lakosok is azt állították, hogy a tálibok már a főváros határain belül vannak. Az elnöki hivatal szerint a tálibok nem hatoltak be Kabulba, „nem támadnak, csak szórványos lövöldözés van a főváros peremén”.
Afganisztán nemzetközi partnerei gondoskodnak Kabul biztonságáról - tette hozzá egy meg nem nevezett tisztségviselő a közösségi médiában.
A tálibok dohai tárgyalásokon részt vevő küldöttségének vezetője azt közölte: utasították harcosaikat, hogy Kabulban ne alkalmazzanak erőszakot, tegyék lehetővé a biztonságos távozás lehetőségét mindenkinek, aki ki akar jutni az országból, a nőket pedig arra kérik, hogy menjenek a kijelölt védett övezetek valamelyikébe.
„Nem akarunk egyetlen ártatlan afgán civilt sem bántani vagy megölni aközben, hogy átvesszük a hatalmat, de tűzszünetet sem hirdettünk” - mondta egy másik tálib tisztségviselő a Reutersnak.
Később a tálibok kiadtak egy közleményt, miszerint Kabult nem akarják erővel bevenni, egyelőre a város határán maradnak.
Békés hatalomátadásra készülnek a harcoló felek
A szemben álló felek békés hatalomátadásra készülnek, legalábbis egyaránt erről tanúskodnak a tálib lázadók és a kormány vasárnapi nyilatkozatai.
Abdul Szattar Mirzakval belügyminiszter közölte: „Nem kell aggódniuk az afgánoknak, a tálibok nem támadják meg Kabult, békés lesz a hatalomátadás egy átmeneti kormány számára.”
Egy meg nem nevezett tisztségviselő pedig hozzátette: a tálibok tárgyalóküldöttséget menesztettek az elnöki palotába a hatalomátadás előkészítésére. A tálibok is közölték, hogy Kabul békés megszállására törekszenek, és békés hatalomátadást akarnak.
Közben Kabulban az emberek enyhe pánikban próbálták meg kivenni megtakarított pénzüket a bankokból és élelmiszert vásárolni - írta a dpa hírügynökség.
A tálibok mozgalma szavatolja Oroszország kabuli nagykövetségének biztonságát - jelentette ki vasárnap a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában a tálibok Katarban működő politikai irodájának hivatalos képviselője. Mohammad Szohail Sahin kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „Jó kapcsolatok fűznek bennünket Oroszországhoz, a mi politikánk teljes mértékben törekszik arra, hogy biztosítani lehessen a feltételeket az orosz és a többi állam működőképességéhez.
Edi Rama albán miniszterelnök bejelentette vasárnap, hogy országa ideiglenesen befogad több száz olyan afgánt, aki a nemzetközi erőknek dolgozott - főleg tolmácsolt - a megszállás idején, és félve a táliboktól el akarja hagyni hazáját.
Albánia Washington kérésére ad ideiglenes menedéket olyan afgánoknak, akiknek az Egyesült Államok előzőleg már befogadást ígért. Rama hozzátette, hogy amerikai civilszervezetek hasonló kérését is teljesítik, ami afgán értelmiségiek, nőjogi aktivisták ideiglenes befogadására vonatkozik.
Ferenc pápa vasárnap déli üzenetében az Úrangyala imádság után azt mondta: osztja mindenki egyöntetű aggodalmát az afganisztáni helyzet miatt, miután a tálib lázadók Kabul kivételével ellenőrzésük alá vonták az egész országot.
Az egyházfő imádkozott azért, hogy ”elhallgassanak a fegyverek, és a tárgyalóasztalnál találjanak megoldást„ a válságra. Afganisztán háború sújtotta lakosai csak ily módon térhetnek vissza otthonukba, és élhetnek békében és biztonságban.
Ausztria bejelentette, hogy még augusztusban vagy szeptemberben online konferenciát akar rendezni az Afganisztánnal szomszédos országok támogatására, gondolva arra, hogy ezeknek menekültáradattal kell majd számolniuk.
A brit parlamentben rendkívüli ülés lesz a jövő héten az afganisztáni helyzetről, ezért a képviselőket erre az alkalomra visszahívják nyári szabadságukról - jelentette a Sky News hírtévé meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
Szintén a brit média jelentette, hogy Nagy-Britannia hétfő estig kimenekíti minden diplomatáját Afganisztánból, csak diplomaták egy maroknyi csoportja marad ott szolgálatban a kabuli repülőtéren.
Moszkva mielőbbi tárgyalásokat sürget a kabuli átmeneti kormányról
Önzésükről lemondva komoly tárgyalásba kell kezdeniük az ország leendő átmeneti koalíciós kormányáról a konfliktusban szembenálló feleknek - jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának vezetője vasárnap a Rosszija 1 televíziónak.
A diplomata a tálibok sikerét a hivatalban lévő afgán kormány gyengeségével magyarázta. ”A kormányt húsz éven át támogatták a nyugatiak, az amerikaiak és a NATO-sok képezték ki a hadseregüket. Láthatjuk ennek a kiképzésnek a minőségét„ - mondta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott véleményének, miszerint az afganisztáni konfliktusban szembenálló mindkét fél egyaránt ”az amerikai gondolkodási folyamat terméke„. ”A világ elborzadva figyeli az Egyesült Államok soros történelmi kísérletének eredményét„ - írta.
Mohammad Szohail, a tálibok Katarban működő politikai irodájának szóvivője orosz sajtójelentések szerint kijelentette, hogy az általa képviselt radikális iszlamista mozgalom szavatolja a kabuli orosz nagykövetség biztonságát. Az afgán fővárosban működő orosz diplomáciai képviselet közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy nem készül a személyzet evakuálásra.
Konsztantyin Koszacsov az orosz parlamenti felsőház elnökhelyettese vasárnapi Facebook-bejegyzésében ”megfutamodásnak„ minősítette az Egyesült Államok és szövetségesei afganisztáni csapatkivonását. A politikus arra figyelmeztetett, hogy az Afganisztánban jelen lévő Iszlám Állam (IÁ) fokozott érdeklődést mutat Közép-Ázsia iránt, ami fenyegetést jelent Oroszországra és szövetségeseire nézve, függetlenül attól, hogy a terrorszervezet kiegyezik-e majd a tálibokkal vagy sem.
Rámutatott, hogy a fordulat nyomán a terrorizmus bázisa jöhet létre Afganisztánban, ahonnan menekültek áradata indulhat el, elsősorban Európába. Koszacsov szerint ezért Oroszországnak az Egyesült Államokkal és másokkal is közös érdekei vannak a térségben.
Sürgette, hogy a régió országainak diplomáciája - beleértve Kínáét, Indiáét és Pakisztánét is - egységes álláspontot képviseljen, megakadályozandó, hogy ”a táliboknak akár eszükbe is jusson kalandba bocsátkozni a szomszédos országokban. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az Oroszországot, Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztán tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) növelje katonai potenciálját.
Nagyszabású mentőakcióra készül a német hadsereg
Vasárnapi sajtóértesülések szerint az Afganisztánban maradt németek, helyi segítőik és családtagjaik kimentésére készül a német hadsereg (Bundeswehr).
Az ntv hírtelevízió információi szerint a hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból.
Eddig a németek mellett csak a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezték. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait - például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket - is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak.
A tálibok már több ilyen embert, köztük a német sajtó munkáját segítő afgánokat is megöltek, amiért együttműködtek külföldiekkel.
Angela Merkel kancellár az akcióról szombaton egyeztetett Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterrel, Heiko Maas külügyminiszterrel és Horst Seehofer belügyminiszterrel.
A Bild am Sonntag című vasárnapi lap szerint a művelet már hétfőn elkezdődhet. Központja az üzbegisztáni főváros, Taskent lesz, ahonnan a légierő (Luftwaffe) szállítógépei Kabulba repülnek. A tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánok és a német állampolgárok biztonságról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. Taskentből a kimenekítettek charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.
A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére azonban a már Kabult fenyegető tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.
Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.
Asráf Gáni afgán elnök elhagyta az országot, és Tádzsikisztán irányába távozott - jelentette a Reuters egy magas rangú belügyi tisztségviselőre hivatkozva
Az Egyesült Államok evakuálja az amerikai nagykövetség személyzetét
Az Egyesült Államok evakuálja a kabuli amerikai nagykövetség - még az afgán fővárosban tartózkodó - személyzetét, miután a tálibok betörtek a városba - jelentette be vasárnap Anthony Blinken amerikai külügyminiszter az ABC amerikai televíziónak adott interjújában.
A tárcavezető úgy fogalmazott: "az intézkedés szerint az embereink elhagyják azt a területet, és a repülőtérre mennek". Blinken megerősítette azt az információt is, hogy az amerikai nagykövetség munkatársai megsemmisítettek "dokumentumokat és egyéb tárgyakat", mielőtt elmenekültek volna a nagykövetségről. "Ezt nagyon szabályosan és rendezett módon, az ott lévő amerikai erők segítségével teszik, akik szavatolják a biztonságot" - fogalmazott a külügyminiszter.
Hírügynökségi beszámolók szerint az Egyesült Államok kabuli nagykövetségének evakuálásakor amerikai katonai helikopterek szálltak fel a nagykövetség területéről, és fekete füstöt bocsátottak ki magukból Kabul felett, miközben az amerikai tisztviselők azon dolgoztak, hogy a "kényes anyagok" ne jussanak a tálibok kezébe.
