Külföld
Hamarosan Kabult is bevehetik a tálibok
A romló helyzet ellenére nem bánta meg Joe Biden az amerikai csapatkivonásról szóló döntést, szerinte az afgánoknak maguknak kell megvívniuk harcukat az ország ellenőrzéséért
Az amerikai titkosszolgálatok korábbi becsléseihez képest jóval korábban a tálibok kezére kerülhet az afgán főváros, Kabul. A The Washington Post című amerikai lap hírszerzési forrásokra hivatkozva kedden azt írta, júniusban az amerikai titkosszolgálatok azt feltételezték, hogy Kabult az amerikai hadsereg kivonulását követő hat–tizenkét hónapon belül foglalhatják el az iszlamista lázadók. A tálibok gyors előretörése miatt most már úgy vélik, erre a kivonulás után egy–két hónappal sor kerülhet.
Az iszlamista lázadók kedd éjjel elfoglalták az északkelet-afganisztáni Badahsán tartomány székhelyét, Faizábádot. A harcok több napig folytak a biztonsági erők és a tálibok között, az előbbiek végül a közeli kerületekbe vonultak vissza. Faizábád egy héten belül a kilencedik tartományi székhely, amelyet elfoglaltak a radikálisok.
Ezek után szerdán az afgán biztonsági erők több száz tagja adta meg magát a táliboknak. A katonákat, rendőröket és milicistákat a radikálisok által hétvégén elfoglalt Kunduz repülőterének védelmével bízták meg. Hírügynökségi jelentések szerint az iszlamisták bekerítették a biztonságiakat és tüzérségi támadást indítottak ellenük.
Az iszlamisták májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Ez idáig az ország csaknem 65 százalékát vonták uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Asraf Gáni afgán elnök tegnap az MTI szerint bejelentette, hogy a helyi milíciák segítségét fogja kérni a radikálisok elleni harcban.
Az afganisztáni helyzet drasztikus romlása ellenére Joe Biden amerikai elnök kedden a Fehér Házban leszögezte, az afgánoknak maguknak kell megvívni harcukat az országuk feletti ellenőrzésért, és összefogásra szólította fel az ázsiai ország vezetőit. Hozzátette, hogy nem bánta meg a csapatkivonásról szóló döntést. Szavai szerint az Egyesült Államok továbbra is biztonsági segítséget nyújt majd az afgán erőknek.
Az iszlamisták előrenyomulása miatt aggodalmának adott hangot az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Michelle Bachelet szerint az emberek jogosan tartanak attól, hogy a tálibok hatalomra kerülésével az emberi jogok terén az elmúlt két évtized során elért eredmények szertefoszlanak.
A harcok miatt afgánok tömegei kényszerülnek lakhelyük elhagyására, közülük sokan az északkeleti tartományokban keresnek menedéket. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint hetente körülbelül harmincezer afgán hagyja el hazáját.
Fordulat a kitoloncolások ügyében
Bírálta Jean Asselborn luxembourgi külügyminiszter, hogy hat európai uniós tagország az Európai Bizottsághoz fordult azt kérve, hogy az EU ne állítsa le az illegális migránsok kitoloncolását Afganisztánba. Asselborn a Der Tagesspiegel című német lapnak azt mondta, nincs garancia arra, hogy azok, akiket hazaküldenek, nem kerülnek a tálibok kezére.
Belgium, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia és Görögország az Európai Bizottsághoz múlt héten eljuttatott levélben kiemelte, hogy a kitoloncolások leállítása rossz jelzést küldhet Afganisztánba, és még több állampolgárt ösztönözhet arra, hogy az EU-ba jöjjön. Érdekes módon tegnap a holland ügyvivő kormány és a német belügyminisztérium mégis is úgy döntött, hogy a romló biztonsági helyzet miatt felfüggeszti a kitoloncolásokat Afganisztánba.
Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter viszont a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kitartott a levélben foglaltak mellett, kiemelve, hogy az EU nincs felkészülve egy újabb migránsválságra.
(HSz)
