Külföld
Aggasztó a svéd biztonsági helyzet
Fokozná a harcot a stockholmi kormány a migránsbandákkal
Nem sok biztatót tudott mondani Mikael Damberg svéd belügyminiszter, amikor a napokban országa biztonsági és bűnügyi helyzetéről számolt be egy sajtótájékoztatón. Az év első felében a múlt év azonos időszakához képest 13, illetve 22 százalékkal csökkent a szervezett bűnözői bandák által elkövetett lőfegyveres, valamint robbantásos bűncselekmények száma, ám az ezekkel összefüggésbe hozható halálesetek száma nem lett kevesebb.
Augusztus első napjaiban Kristianstadban és Linköpingben történt súlyos sérüléssel és halálesettel járó lövöldözés, június végén pedig Göteborgban szolgálatteljesítés közben, a nyílt utcán megöltek egy rendőrt. Damberg is megemlékezett a nagy politikai visszhangot kiváltott eseményről, Svédországban ugyanis 2007 óta nem történt rendőrgyilkosság.
Prezentációjában a belügyminiszer kiállt a zömmel bevándorlók alkotta bűnbandák visszaszorítására meghirdetett 2019-es program mellett, és emlékeztetett, szigorítottak a büntetéskiszabás területén, többen kaptak például életfogytiglant, mint korábban.
A szociáldemokrata vezetésű kormány most olyan javaslaton dolgozik, amely bűnüldözési céllal nagyobb hozzáférést biztosítana a mobilos üzenetküldő alkalmazásokhoz – mint a WhatsApp, a Viber vagy a Facebook Messenger –, és adatgyűjtésre kötelezné ezek üzemeltetőit. A telekommunikációs szolgáltatóknak eddig is gyűjteniük kellett az adatokat, az üzenetküldő alkalmazásoknál azonban bonyolultabb a helyzet, mert a szolgáltatóknak nincs hozzáférésük azok adataihoz, és az üzeneteket gyakran kódolva továbbítják az alkalmazások.
Damberg bejelentéséről az európai sajtó is beszámolt. Az Euronews emlékeztetett, néhány évtized alatt gyökeresen megváltozott a helyzet Svédországban, hiszen korábban a lőfegyveres bűncselekmények szempontjából az egyik legbiztonságosabb ország volt. A portál felidézte, 2020-ban 366 lövöldözés volt Svédországban, 47 halálos áldozattal és 117 sérülttel.
Gondot jelentenek az afgánok
Németországban naponta átlagosan két nő esik áldozatául csoportos nemi erőszaknak, amelyek nagy részét bevándorlók követik el a Szövetségi Bűnügyi Hivatal nemrégiben nyilvánosságra hozott adatai szerint. A statisztika alapján tavaly 704 csoportos nemi erőszak történt az országban, és annak ellenére, hogy a külföldiek csupán a német lakosság 13 százalékát teszik ki, az esetek felében külföldiek az elkövetők.
Az erőszakolók között különösen felülreprezentáltak az afganisztáni állampolgárok. Ugyanakkor a statisztika arra nem tér ki, hogy az elkövetők mekkora része második vagy harmadik generációs bevándorló, így valószínű, hogy a valódi arányok még magasabbak. A lesújtó adatok ellenére a kormány nem tett semmmilyen lépést a helyzet kezelésére.
(PZ)
