Külföld

Nemet mondunk az európai birodalomra

Brüsszelben olyan szuperállamot építenek, amelyre senki sem adott felhatalmazást – véli Bólya Boglárka helyettes államtitkár

Hazánk az Európa jövőjéről szóló uniós konferenciasorozat legaktívabb résztvevői közé tartozik. Bólya Boglárka, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára lapunknak hangsúlyozta: fontos, hogy az emberek megismerjék Magyarország javaslatait a Nemzetek Európájáról.

Nemet mondunk az európai birodalomra
Az Európa jövőjéről folyó vita érdekében mozgósítani kell a magyar társadalom különböző rétegeit
Fotó: Igazságügyi Minisztérium

– Miért fontos Magyarország számára az Európa jövőjéről szóló konferencia?

– Először van nekünk, magyaroknak lehetőségünk, hogy beleszóljunk abba, hogyan nézzen ki az Európai Unió, hiszen mindent a csatlakozásunk előtt határoztak el, nélkülünk alakították ki, tehát rólunk, de nélkülünk döntöttek. A magyarok most elsőkézből mondhatják el, milyen Európában szeretnének élni. Varga Judit igazságügyi minisztert idézve, a konferencia lehetőséget nyújt arra, hogy megmutassuk, nem feltétlenül a liberális fősodor követése, a szuperállam a válasz a jelenkor kihívásaira, az erős nemzetek erős Európája is élhető alternatíva.

– Hogyan él hazánk ezzel a lehetőséggel?

– Magyarország elsőként rendezett nemzetközi konferenciát ennek az eseménysorozatnak a keretében már 2020-ban, felismerve a lehetőséget, hogy a nemzetközi közönség előtt is bemutassuk Magyarország attraktív Európa koncepcióját, azaz egy erős nemzetállamokon alapuló erős Európa koncepcióját, a Nemzetek Európáját.

A magyar elkötelezettséget jelzi, hogy helyettes-államtitkárságunk koordinációja alatt Varga Judit miniszter asszonnyal már a harmadik, magas szintű konferenciát rendeztük meg – többek közt az Európa jövőjéről szóló konferenciáért felelős biztos, Dubravka Suica részvételével –, amikor más tagállamokban még csak a nyitórendezvényeknél jártak. A legutóbbi konferenciánk már tematikus volt, a digitális EU-ról szólt, a témáért felelős uniós biztos, Mariya Gabriel inová­cióért felelős bolgár uniós biztos és Ana Pau­la Zacarias, Portugália EU-ügyekért felelős minisztere is részt vettek.

Fontos megemlíteni, hogy a konferenciának van egy digitális platformja (Futureu.europa.eu – a szerk.), ahol az állampolgárok ötleteket oszthatnak meg, véleményezhetik mások ötleteit, rendezvényeket szervezhetnek és regisztrálhatnak. Magyarország aktívan vesz részt a vitában, a platform indulása óta, elmúlt három és fél hónapban hazánk mindvégig dobogós helyen volt az Európa jövőjével foglalkozó, az összeurópai eszmecserébe hivatalosan regisztrált események számát tekintve. A legtöbb eseményt egyébként az oktatás, a kultúra és a sport témájában regisztrálták.

– Mit várhatunk az Európa jövőjéről szóló konferenciától? Valóban átalakulhat az Európai Unió működése?

– Alulról építkező folyamatról van szó, az uniós polgárok véleménye a legmagasabbra, azaz az uniós döntéshozók szintjére is eljuthat. Ezért az egész társadalmat szeretnénk mozgósítani, bátorítunk az események szervezésére, ötletek, vélemények megosztására, így tettünk a múlt hétvégén Esztergomban, az MCC Feszt keretében tartott rendezvényünkön is. A három nap során különböző kvízjátékokat is szerveztünk, ötletládát nyitottunk, célunk bátorítani a fiatalokat az aktív részvételre.

Az európai szintű eszmecsere nem lehet teljes a magyarok nélkül. Ami a távolabbi jövőt illeti, egyelőre kérdéses a konferenciasorozatból levont következtetések sorsa, mindenesetre nem szerződésmódosításról van szó, annak megvannak a pontos szerződéses keretei, a lopakodó hatáskörelvonást, bővítést elutasítjuk. Ahogy a miniszterelnök is kifejtette, Brüsszelben olyan szuperállamot építenek, amelyre senki sem adott felhatalmazást. Mi nemet mondunk az európai birodalomra.

– Nem lefutott a verseny a liberálisok és a föderalisták javára?

– Az biztos, hogy a konferenciasorozat a föderális Európáért küzdő erőknek is komoly mozgósításra ad lehetőséget, de a verseny nincs lefutva, nem szabad előre meghatározni a párbeszéd kifutását. Fontos, hogy ne egy előre megírt, brüsszeli buborékban zajló intézményi vita legyen a konferenciasorozatból, hanem valóban a polgárok véleményét hallja meg Brüsszel, és mindenki véleményét ugyanolyan súllyal vegyék majd figyelembe.

– Megelőzhető tehát, hogy a konferencia a lassú brüsszeli döntéshozatal, bürokrácia és nyilatkozatgyártás áldozatává váljon?

– Arra kell törekednünk, hogy ne egy belterjes, brüsszeli vita legyen a végeredmény, ahol ugyanazok a szereplők ugyanazt hangoztatják. Egy biztos, hogy mi magyarok kivesszük a részünket a konferenciasorozatból, konkrét elképzeléseink vannak Európa jövőjéről. Ne felejtsük el, hogy Magyarország elsőként fogalmazta meg Európa Unió jövőjéről szóló javaslatait az Orbán Viktor miniszterelnök által ismertetett hét tézis formájában.

– Kapott visszajelzéseket a magyar kormány ezekre a tézisekre?

– A fogadtatásuk természetesen különböző: a birodalmi, föderalista törekvéseket képviselő elitcsoportok részéről kritikus, az emberek részéről támogató. Ez azért fontos, mert a javaslataink legfontosabb címzettjei az európai polgárok milliói. Mindezidáig sok tagállamban az állampolgárok csak a nemzetközi média ideológiai szűrőjén keresztül olvashattak a Magyarországon zajló eseményekről.

Most közvetlenül szólunk hozzájuk. Ezért jelentettük meg valamennyi tagállam legnagyobb példányszámú napilapjában a magyar javaslatokat. A miniszterelnök szerint a következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz, tömeges migráció és világjárványok fenyegetnek. Meg kell védenünk az európai embereket.

Kapcsolódó írásaink