Külföld
Egyre több migráns kel át Angliába a Csatornán
A francia hatóságok képtelenek fellépni az embercsempészek ellen Calais partjainál, ezért nem enyhül a bevándorlási hullám intenzitása
Újabb csúcsot döntött a Franciaországból Nagy-Britanniába érkező migránsok száma a La Manche-csatornán. Az egy nap alatt érkezők új rekordja 482, ezzel idén már több mint tízezer fő ért partot az Egyesült-Királyságban. Annak ellenére növekszik az átkelők száma, hogy a brit kormány a múlt hónapban 54 millió fontot adott Franciaországnak, hogy az csökkentse az országon keresztül átjutó migránsok számát.
Chris Philp bevándorlásügyi miniszter ellátogatott francia kollégájához is, hogy megoldást keressen a problémára, és megbizonyosodjon róla, hogy az angol adófizetők pénze jól hasznosul a francia hatóságoknál. Nemcsak a pénzügyi támogatás kérdése okoz feszültséget a két ország között, az angol kormányban egyre nagyobb a felháborodás amiatt, hogy a francia partiőrség nem hajlandó visszafordítani a migránscsónakokat, a franciák szerint addig tudják visszatartani a migránsokat, amíg azok vízre nem szállnak, de utána már tehetetlenek.
Korábban a brit vezetés egyértelműen kifejezte, hogy álláspontja szerint a migránsok vízen való megállítása és visszafordítása megfelel a nemzetközi tengerjog szabályainak. A brit belügyminiszter Priti Patel nemrég látogatott el Görögországba, hogy tanulmányozza, az ottani partiőrség milyen technikával védekezik a tengeren érkező bevándorlókkal szemben.
Mathilde Potel a Calais helyettes-rendőrfőnöke arra hivatkozott, hogy túl hosszú a mintegy 160 kilométeres tengeri határszakasz ahol az illegális bevándorlók útnak indulnak, ezért legfeljebb arra képesek, hogy csökkentsék az átjutók számát, de nem tudják megállítani a migránsáradatot teljesen. A helyi csendőrség kapitánya szerint folyamatos macska-egér játék folyik a rendfenntartók és az embercsempészek között, és nem tudnak minden hajót megállítani.
A Brexit-népszavazás kampányában a kilépés melletti egyik legnagyobb érv éppen az volt, hogy az Európai Unióból való távozás majd megoldja az ország bevándorlási problémáit, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy jelenleg már sokkal súlyosabb helyzetbe került a szigetország, mint amilyenben korábban volt.
Ennek egyik magyarázata az, hogy már az EU tagság idején sem az unióból érkező vendégmunkások okozták az ország problémáit, hanem az unión kívülről érkező ázsiai, és afrikai gazdasági migránsok. Másik oka, hogy a helyzet ilyen súlyossá vált, hogy a brit bevándorlási szervek intézkedései csak még inkább az országba vonzzák a gazdasági okok miatt útra kelt migránsokat, például többször is kiderült már, hogy egyes esetekben luxusszállodákban helyezik el a menedékjogra várakozókat, ennek ellenére a Detention Aid nevű civilszervezet azért pereli a belügyminisztériumot, mert meglátásuk szerint embertelen körülmények között tartják fogva a befogadó központokban az embereket.
Jelzi, hogy korábban a londoni vezetés nem vette komolyan az illegális migráció jelentette veszélyeket, hogy a mostani brit migrációs válság számokban eltörpül ahhoz képest, amely 2015-ben a magyar határon alakult ki, mégis akkor a szintén konzervatív brit kormány nem állt ki hazánk szigorú bevándorláspolitikája mellett. Most pedig minden eszközzel megpróbálja megállítani az illegális bevándorlást saját határainál.
Növekszik a menedékkérők száma Németországban
Németországban a Belügyminisztérium adatai szerint idén majdnem 86 százalékkal több menedékkérelmet nyújtottak be idén, mint az előző év azonos időszakában. A nagyarányú növekedés mellett az idei számok 2017 óta a legmagasabbak, habár még mindig jóval kevesebben érkeznek az országba, mint a hat évvel ezelőtti bevándorlási hullám idején.
Ezek szerint idén összesen több mint tízezer kérelmet nyújtottak be menekültstátusz iránt, ami nagyjából fele a 2015-ös migrációs válság alatt tapasztalt számoknak, de a Die Presse című német újság arra figyelmeztetett, hogy hosszú távon magasnak számítanak az adatok. A minisztériumi statisztikákból kiderül, hogy a menedékkérelmet benyújtók nyolcvan százaléka férfi volt, a származási országok között még mindig Szíria és Afganisztán vezet, habár nehéz leellenőrizni, hogy valóban onnan érkeznek-e a bevándorlók ahonnan mondják.
Mindenesetre a szíriaiak esetében a hatóságok csupán a kérelmek hat százalékát, az afganisztániak esetében pedig csupán egyharmadát utasították vissza, így mindkét országból indulók jó eséllyel számíthatnak arra, hogy befogadja őket menekültként Németország. Emiatt pedig valószínűleg még többen fognak elindulni a kibocsátó országokból. Összességében az elutasító és elfogadó döntések nagyjából egyensúlyban vannak, mindkettő száma ötezer közeli. Ami a menedékkérők életkori megoszlását illeti, körülbelül egytizedük vallotta magát kiskorúnak, és közülük hatvankilencen voltak tizennégy éven aluli fiatalkorúak.
(PZ)
