Üldöztetések és népirtások Afrika-szerte

Az év első kétszáz napjában 3462 keresztényt öltek meg Nigériában egy friss tanulmány szerint, amiről a Catholic News Agency (CNA) számolt be. Az iszlamista dzsihadisták és a biztonsági erők velük együttműködő tagjai által meggyilkolt keresztények száma mindössze 68-cal kevesebb annál, ahányukat a tavalyi év egészében megölték.

Ez a második legmagasabb érték 2014 óta, amikor ötezernél is több kereszténnyel végeztek a Boko Haram terroristái, valamint a muszlim, nomád fuláni törzs tagjai. Az ország északi részén a dzsihadisták következmények nélkül raboltak el és ölnek meg embereket, fosztogatnak, rombolnak le falvakat és térítenek át erőszakkal az iszlámra. Míg korábban a Boko Haram volt a gyilkosságok zöméért a felelős, addig idén már többségben a fulániak.

Nem lehet általánosságban beszélni arról, milyen az afrikai biztonsági helyzet a keresztények szempontjából, hiszen míg például Etiópiában nincs érdemi konfliktus a keresztény és a muszlim közösségek közt, más országokban gócpontok alakultak ki – magyarázta lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. Ezek közé tartozik Nigéria, Kenya és Szomália is, valamint új gócpontnak számít Mozambik is.

A kutató az afrikai migrációs hullámokkal kapcsolatban elmondta, egyre nagyobb – már negyvenszázalékos – azok aránya, akik elhagyják a kontinenst, és például Európába próbálnak eljutni. A keresztényüldözés elől menekülőkre inkább az a jellemző, hogy igyekeznek az adott országon vagy legalább régión belül maradni. Mozambikban például már majdnem egymillió belső menekült van, a keresztények inkább az országon belül próbálnak menedékre lelni, mivel viszonylag friss, négy éve kirobbant felkelésről van szó, és a nemzetközi hadművelet miatt látnak még rá reményt, hogy visszatérhetnek az otthonaikba.

Az állam több helyen is jellemzően nem vagy alig védi meg a keresztény közösségeket, akik sokszor kénytelenek megszervezni a saját milíciáikat – mondta Marsai. Ez igaz Nigériára is, ahol egyes befolyásos muszlim politikusok hallgatólagosan vagy akár aktívan is támogatja a keresztényekkel szembeni atrocitásokat.

Gondot jelent az is, hogy a keresztény közösségek nagyon korlátozottan kapnak célzott nemzetközi segítséget, és a segítők akkor is „szemérmesen elhallgatják, hogy keresztényüldözésről van szó”, etnikai konfliktusokról beszélnek, nomád, földműves szembenállásról – magyarázta a kutató. Marsai Viktor kiemelte annak fontosságát, hogy a magyar kormány Hungary Helps Programja felhívja a figyelmet arra, hogy a keresztények a világ legnagyobb üldözött kisebbsége, akiknek helyben kell segíteni.