Külföld
A liberális hisztéria nem csitul
Geert Wilders szerint a holland vezetésnek lenne mit tanulnia Orbán Viktortól a demokráciáról
Továbbra is egymást érik a reakciók az európai politikában és médiában a magyar gyermekvédelmi népszavazásról.
A Soros György alapítványa által is támogatott NGO-hálózat újabb szereplője szólalt meg, ezúttal Andrew Stroehlein, a Human Rights Watch európai médiaigazgatója fakadt ki egy bejegyzéssorozatban a Twitteren. Stroehlein szerint egy kisebbségi csoport dehumanizálásáról és diszkriminációjáról szól majd a referendum, amely a szabadság elleni durva támadás, Magyarország pedig az EU első diktatúrája.
Bírálta a népszavazást Bastien Lachaud, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország politikusa is, aki szerint az LMBTQ-embereket nem lehet eszközként használni a magyar kormány és Brüsszel vitájában. Franziska Brantner német zöldpárti politikus szerint a kisebbségi jogok nem képezhetik tárgyalás alapját. Peter Tatchell brit emberi jogi aktivista közölte, a többségnek nincs joga megvétózni a kisebbségek emberi jogait.
Merőben máshogy látja a magyar referendumot az európai jobboldal. Jerome Rivière, a francia Nemzeti Tömörülés politikusa a Twitteren azt írta, Orbán Viktor leckét adott demokráciából az Európai Uniónak. Emlékeztetett, Franciaországban utoljára 2005-ben volt országos népszavazás, akkor az európai alkotmányról.
Vincenzo Sofo, az Olasz Testvérek európai parlamenti képviselője megjegyezte: Orbánt diktátornak nevezik, ha népszavazást ír ki, hogy megvédje a gyerekeket az LMBTQ-lobbitól és propagandától, ha azonban az Európai Unió fenyegetéssel és zsarolással akarja rákényszeríteni a tagállamokra ezeket a dolgokat, az persze maga a demokrácia.
A holland Szabadságpárt elnöke, Geert Wilders is reagált közösségi oldalán Orbán Viktor szerdai bejelentésére. A jobboldali politikus szerint országa liberális miniszterelnöke, Mark Rutte sokat tanulhatna Orbántól, hiszen az az igazi demokrácia, ha kikérik az emberek véleményét, nem pedig a senki által meg nem választott brüsszeli bürokraták utasításait követik.
Wilders véleményének komoly előzményei vannak a holland politikában. A felsőház ugyanis 2018 nyarán eltörölte a véleménynyilvánító népszavazás intézményét, a döntést az akkori kormánykoalíció mind a négy pártja támogatta, a Rutte-féle liberális Szabad Demokrata Néppárt, az Európai Néppárthoz tartozó Kereszténydemokrata Tömörülés és Keresztény Unió, valamint a hazánkban leginkább a Magyarországot sűrűn bíráló EP-képviselőről, Sophie in ’t Veldről ismert liberális D66. A Rutte-kormány szerint zavart okozott a referendum ezen formája.
A megelőző években kétszer is előfordult, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta a véleménynyilvánító referendumok eredményét. Az EU és Ukrajna társulási szerződéséről szóló 2016-os népszavazáson például a döntő többség, 61 százalék nemmel szavazott. A részvétel ugyan csak 32 százalék volt, de ez több, mint az érvényességhez minimálisan szükséges harminc. A holland parlament mégis megszavazta a szerződést. Hatályba lépett a titkosszolgálatok internetes tevékenységekkel kapcsolatos jogköreit bővítő törvény is, pedig arról is volt népszavazás, és 52 százalékos részvétel mellett 49,4 százalék nemmel, szavazott a jogszabályra.
Hazánk semmiképp sem változtat az álláspontján
A hazánk és az EU közötti legutóbbi konfliktussal kapcsolatban nyilatkozott a BBC Hardtalk című műsorának Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy Magyarország már tizenegy éve, vagyis amióta konzervatív-kereszténydemokrata kormánya van az országnak, folyamatos támadások alatt áll. Szijjártó szerint az EU jövője áll a vita középpontjában, amelyben két álláspont ütközik, az egyik a föderalista, amely az európai egyesült államokat akarja létrehozni a kontinensen, a másik szerint viszont az erős Európai Unió alapja az erős tagállamok.
Hazánk nem támogatja, hogy újabb kompetenciák kerüljenek Brüsszelhez a tagállamoktól. Szijjártó leszögezte, hogy semmiképpen sem fog változtatni álláspontján a magyar kormány. A jogállamisági jelentésről és az EU-s források visszatartásáról elmondta, hogy ezek politikai zsarolás részei. Ezekkel Brüsszel tagállami hatáskörökbe akar beavatkozni, ez pedig szembemegy az uniós szabályokkal. A gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban leszögezte, hogy az megfelel az Európai Unió szabályainak, valamint annak tárgyköre nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért az uniós intézményeknek nincs joguk abba beleszólni.
Továbbá szégyenteljesnek nevezte Ursula Von der Leyen törvényt érintő nyilatkozatát, Szijjártó Péter szerint utoljára a kommunizmusban fordulhatott elő, hogy az ítélet már a tárgyalás előtt megszületett.
(PZ)
A románoknak is a család az első
Egy friss felmérés szerint a románok többsége nem bővítené az LMBTQ-közösség jogait, és helyeselné, hogy törvényalkotással erősítsék a hagyományos családmodell társadalmi szerepét. A felmérés résztvevőinek 12 százaléka válaszolt igennel, 57 százaléka pedig nemmel arra a kérdésre, hogy bővíteni kellene-e az LMBTQ-közösség jogait. A válaszadók 62 százaléka szerint kellene törvényalkotással erősíteni a hagyományos családok szerepét, a résztvevők 14 százaléka elutasítja ezt.
A megkérdezettek 35 százaléka véli úgy, hogy egy LMBTQ-ideológiát népszerűsítő kampány zajlik, 19 százalék szerint nincs szó ilyesmiről. Az eredményeket ismertető cikk szerint a felmérést a magyar gyermekvédelmi törvény elfogadásáról és az ezt érő brüsszeli bírálatokról rendszeresen beszámoló G4Media hírportál rendelte. Korábbi vizsgálatok alapján a melegházasságot a román lakosság több mint hetven százaléka ellenzi.
(DD)
