Destabilizációs hullám a posztszovjet határvidéken

Az elmúlt egy évben a nyugat-eurázsiai térség, azaz a volt Szovjetunió nyugati része gyakran került a nemzetközi híradások figyelmének középpontjába. Az eseménydús időszakhoz a régió sajátosságain és belső viszonyain túl az a küzdelem is hozzájárult, amelyet a nyugati hatalmak és Oroszország folytatnak a térség feletti ellenőrzésért. Bár a Nyugat lépett fel proaktívabb szereplőként, komolyabb eredményeket nem igazán tudott elkönyvelni. A status quo megmaradása azonban csalóka lehet, az elmúlt év eseményei ugyanis könnyen jelentős változások kiindulópontjává válhatnak, mutat rá a XXI. Század Intézet kül- és geopolitikai elemzése, amely az elmúlt egy évnek azokat a folyamatait tekinti át, amelyek a hagyományosan „posztszovjet térségnek” tekintett államokban zajlottak le.

Az elemzés rámutat: 2020 második felében destabilizációs hullám söpört végig a posztszovjet térség „határvidékein”. A legnagyobb nemzetközi visszhangja a Belaruszban történteknek volt, ahol jelentős tömegtüntetésekre került sor Aljakszandr Lukasenka elnökkel szemben, miután ellenzéke azzal vádolta meg az 1994 óta hatalmon lévő vezetőt, hogy elcsalta a választásokat, és valójában kihívója, Szvjatlana Cihanovszkaja nyerte a választásokat.

A destabilizációs hullám vélelmezhető célpontja a XXI. Század Intézet szerint Oroszország, annál is inkább, mert a Nyugat és Oroszország kapcsolata egyre inkább egy új hidegháborúra hasonlít.

A teljes elemzést a XXI. Század Intézet honlapján is el lehet olvasni.