Brüsszel újra kettős mércét alkalmaz

Bemutatták tegnap Brüsszelben az Európai Bizottság (EB) újabb, 2021-es jogállamisági jelentéseit. Az uniós testület dokumentumcsomagja az igazságszolgáltatás, a hatalmi fékek és egyensúlyok rendszere, az antikorrupciós intézkedések, illetve a médiapluralizmus területén vizsgálja a tagállamok helyzetét.

A dokumentumcsomagot bemutató sajtótájékoztatón Vera Jourová átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos kiemelte, noha általánosságban javult a jogállamiság helyzete az EU-ban, több tagországban továbbra is aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás függetlenségének és a média helyzetének fokozódó romlása. Elmondta, hogy az EB levelet küldött a lengyel kormánynak, amelyben utasították őket, hogy hajtsák végre az uniós bíróság lengyel bírák ügyét érintő ítéletét. Amennyiben ez nem történik meg augusztus 16-ig, az unió kötelezettségszegési eljárást indít az ország ellen – mondta.

A Magyarországról szóló országjelentésben az uniós bizottság korábbi aggályai ismétlődnek meg. Az igazságszolgáltatásról szóló részben kijelentik, hogy a bírák függetlenségével kapcsolatosan a magyar kormány nem hajtotta végre a korábban megfogalmazott ajánlásokat. A médiapluralizmus Brüsszel szerint veszélyben van Magyarországon. A fékek és ellensúlyok rendszerét illetően a bizottság szerint aggodalomra ad okot a magyar jogalkotás minősége és átláthatósága. A magyar korrupcióellenes stratégia hatékonysága a testület szerint korlátozott.

Az országjelentésre reagálva Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő a Facebookra feltöltött videójában elmondta, a jelentés nem más, mint politikai zsarolás, jogi köntösbe bújtatva. A dokumentum tele van abszurd állításokkal, és jól látszik, hogy Soros-szervezetek mondták tollba ezt a szöveget is – fogalmazott, kiemelve: amit Brüsszel jogállamisági jelentésnek nevez, az valójában a baloldali ideológia számonkérése. Szerinte azért támadják hazánkat, mert nem kér a migránsokból, és nem engedi be az LMBTQ-aktivistákat az óvodákba és az iskolákba.

Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán azt írta: Magyarország most éppen amiatt nem jogállam Brüsszel szerint, mert a legmagasabb szinten védi a gyermekek és a szülők jogait. Hozzátette, hogy a jelentésben „megalapozottság, objektivitás és valódi szakmai munka helyett az egy tőről fakadó, hazánkkal szemben negatívan elfogult NGO-k kritikáit visszhangozzák”. Brüsszel kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, az unió számára pedig a jogállamiság nem elv, hanem egy zsarolóeszköz, tette hozzá Varga Judit.

A Fidesz is reagált a jelentésre, a kormánypárt szerint Brüsszel azért támadja Magyarországot, mert rá akarja erőltetni saját politikai, ideológiai elvárásait. Hozzátették, hogy a magyar kormány továbbra sem enged a politikai nyomásgyakorlásnak.

Didier Reynders igazságügyi uniós biztos tegnap az Eurologusnak beszélt arról, hogy a bizottság addig nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg a kormány nem hajt végre igazságügyi reformot, és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok.

Korlátozná a Magyarország és Lengyelország számára nyújtott uniós támogatások kifizetését Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke. A politikus a német Funke médiacsoport lapjainak nyilatkozva közölte, az intézkedések elsősorban a kormányokat és nem a lakosságot kell, hogy érintsék.