Külföld

„Az erős Európa tiszteli a nemzeti sajátosságokat”

Most egy olyan generáció van döntéshozó pozícióbana kontinens nyugati felén, amely örökölte a szabadságot, nem pedig megharcolt érte – hangsúlyozta Leslie Mándoki

Kemény kritikával illette az Európai Unió közös vakcinabeszerzését Leslie Mándoki világhírű zenész-producer, aki nemrég különleges koncerttel köszönte meg a magyar kórházi dolgozók munkáját. Az európai vitákkal kapcsolatban emlékeztetett: Nyugat-Európa mai vezetői megörökölték a szabadságukat, nem kellett harcolniuk érte.

„Az erős Európa tiszteli a nemzeti sajátosságokat”
Leslie Mándoki szerint az egész társadalom kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekek védelmét
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Nemrég több száz kórházi dolgozónak adott koncertet a járványkezelésben nyújtott erőfeszítéseiket megköszönve Leslie Mándoki. A Németországban és az Egyesült Államokban élő, világhírű magyar zenész-producer lapunknak rámutatott: az egész világ ünnepli az orvosokat, és nagyon helyesen teszi, de nem szabad megfeledkezni a nővérekről, ápolókról, a kórházi dolgozókról sem. „Ők az én hőseim, a hétköznapok hősei, akik nem állnak a rivaldafényben” – hangsúlyozta. Mándoki úgy fogalmazott, mély tisztelettel tekint rájuk az emberségük miatt, úgy látja, amikor a világ a pandémia alatt nagyon lassan kezdett forogni, ők tartották fenn a forgását.

A zenész a koronavírus- világjárvány alatt is megtalálta a módját, hogy eljusson a közönséghez, áprilisban online koncertet adott az általa vezetett Mandoki Soulmates szupercsapattal és annak Grammy-díjas zenészeivel. A koncerten a Hungarian Pic­tures/Magyar képek lemez dalait játszották, új szerzeményekkel kiegészítve. A koncertfelvételt azóta világszerte több mint 1,7 mil­lióan látták, megtekinthető a YouTube-on, és átvette a német ARD televízió is. A francia–német ARTE tévé és a BBC is a műsorára tűzi a közeljövőben. A Mandoki Soulmates szeptember 24-én jelentkezik új albummal világszerte.

Magyarországi tartózkodása alatt Leslie Mándokival arról is beszélgettünk, miképp kezelte az Európai Unió a járványt. Hangsúlyozta: Brüsszelben sikertelen volt a vakcinabeszerzési stratégia. Mándoki szerint az unió vezetői görcsösen ragaszkodtak a közös, központosított fellépéshez, és nem a sikerre törő közös felelősségvállalásra törekedtek. „Nem az volt a lényeg, hogy sikeres legyen a vakcina beszerzése, hanem hogy közösen csinálunk mindent, akár közösen vesztünk is” – fogalmazott, hozzátéve: közösen inkább nyerni kellene. A közösségben rejlő erő lehetne a közös siker kulcsa Európa polgá­rainak érdekében.

Eltérő utakon

Az elmúlt hetekben a német sajtó a szokásosnál is kritikusabban írt Magyarországról, rengeteg támadás érte a gyermekek védelméről szóló törvényt, és nagy visszhangot kapott a müncheni stadion szivárványos kivilágítására vonatkozó követelés is, amit visszautasított az UEFA. Mándoki szerint ezeknek a vitáknak a gyökerét mélyebben kell keresni. Úgy fogalmazott, Németország teljesen más úton jár, inkább egy egyesült európai államok irányába fejlesztené Európát, a második világháború tragédiájából levezetve. „Így ugyanakkor figyelmen kívül marad, hogy az egykori keleti blokk országaiban a kommunista diktatúrák embertelen béklyóját éppen a nemzeti mozgalmak rázták le” – magyarázta.

A művész rámutatott, a kommunikációs problémák abból erednek, hogy Nyugat-Európában most egy olyan generáció van döntéshozó pozícióban, amely örökölte a szabadságot, nem pedig megharcolt érte. A valamikori vasfüggönytől keletre ez nem így van.

„Európa akkor erős, ha különböző kulturális színezeteit egy nagy közös alkotássá gyúrja össze, és nem megpróbálja egyszínűvé tenni. Nem szabad a történelmi tanulságokat, sem a fasizmus civilizációtörését, sem a kommunista Internacionálé keserves leckéjét elfelejtenünk. Az 1956-os és 1989-es szabadságvágy vívmánya pont az volt, hogy mindenki a saját elképzelése szerint szabadon élhessen, a családjával, országával egyaránt. Közös, egyetemes értékek alapján, de mindenki a saját módján” – fejtette ki.

A 2015-ös migrációs válságban a német közvélemény túlnyomó része Mándoki szerint a korlátozatlan és kontroll nélküli bevándorlást támogatta az Iszlám Állam által elfoglalt területekről, míg Magyarországon nem így gondolkodott a többség. A magyar parlamentben több mint kétharmados támogatást kapott az a döntés, hogy a magyarok nem támogatják a korlátozatlan és kontrollálatlan bevándorlást.

Magyarországot sok kritika érte, mert olyan döntéseket hozott, amelyekről más országok kormányai máshogy döntöttek. A zenész szerint azonban egy demokratikus, toleráns és sokszínű Európában békésen együtt kell tudni élni ezekkel a véleménykülönbségekkel, és lehet is a közös és egyetemes értékek alapján, ha az egyes országok tiszteletben tartják egymás különböző életmódját.

E tekintetben a Magyarországot érő mostani támadások szinte teljes egészében leképezik a korábbi, migrációról szóló vitát: míg a németek az identitásvitában egyre inkább eltávolodnak a bináris elképzelésen alapuló társadalmi felfogástól, addig Magyarország ragaszkodik a tradicionális anya–apa, nő–férfi családképhez. Mándoki így nyilatkozott: „Egy ideális társadalomban a férfi harcolta ki a női egyenjogúságot, és a keresztény győzte le az antiszemitizmust, a heteroszexuális harcolt a homofóbia ellen.

A gyermekek védelme a pedofília ellen egy közös társadalmi feladat. Az egész társadalmunk kötelessége, hogy biztosítsuk a gyermekek testi épségének és lelki egészségének különleges védelmét, hogy a jövőben megtalálhassák saját individuális életútjukat. Rengeteg példát látunk világszerte, hogy a gyermekek védelme mennyire fontos, aktuálisan a németországi, a katolikus egyházhoz köthető tragikus példa is ezt mutatja sajnos.”

A következő kancellár

Mándoki régi barátja Armin Laschetnek, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének és kancellárjelöltjének. Legutóbb az Európai Unió új szerzői jogi szabályozásáról beszéltek. Lapunknak elmondta, elfogadhatatlannak tartja az új szabályozást, amely szerint a zeneszámok első tizenöt másodperce szabadon, jogdíjmentesen felhasználható. Reményét fejezte ki, hogy a német szövetségi parlamenten, a Bundestagon már átment törvényt sikerül megállítani a Bundesratban, ahol a tartományi kormányfők – mint az Észak-Rajna–Vesztfáliát vezető Laschet – képviseltetik magukat.

Mándoki emlékeztetett, már évekkel a megválasztása előtt megmondta a színpadon, hogy Laschet lesz a legnépesebb német tartomány miniszterelnöke, és abban is régóta biztos, hogy ő lesz a következő kancellár Angela Merkel után. Szerinte Laschetnek fontos erénye, hogy megpróbálja összefogni Európa egyre széttartóbb társadalmát, igyekszik áthidalni a törésvonalakat, nem tekinti ellenségének azokat, akik nem értenek vele egyet.

Mándoki úgy véli, az ő zenei hitvallása (music is the greatest uni­fier, azaz a zene a legnagyobb egyesítő erő) az uniós politikában is hasznos hozzáállás lenne. „Mert abban a kontinens összes országában egyetértés van, hogy összefogva egy erősebb Európát teremthet a népek közössége, de ehhez toleranciára van szükség és egymás meghallgatására, érvekre, vitákra és egy kreatív diskurzusra. Óriási vívmány, hogy ezer év óta első ízben Európa országai nem ellenségei egymásnak, de még meg kell tanulniuk elfogadni a nemzeti sajátosságokat és azt, hogy bizonyos ügyekben eltérő véleményen vannak” – magyarázta.

Közösség és innováció

„Az EU teljes újrafókuszálására van szükség, hogy valóban beszélhessünk a jövőről, és átadhassuk a fáklyát az eljövendő nemzedékeknek. Az oltási dráma legfontosabb tanulsága is az, hogy együtt gyengének bizonyult a közösség, ezért a legnagyobb kihívás és feladat most, hogy erősebbé váljunk” – mondta Mándoki, aki szerint ezt csak akkor érhetjük el, ha hagyjuk, hogy a nemzetek a szabadság földjén éljenek, mert csak a szabadság lehet a termőtalaja egy jobb és szebb világnak, ahol a fáklyánk nem az egoista kapzsiságnak és a kaszinókapitalizmusnak, hanem az emberségnek, az odafigyelésnek, a szeretetnek világít.

„Ahol a különbözőség és a kivívott értékek alapján eddigi történelmének legjobb, legszebb formájában létezik a vén Európa. Ahol minden nép a saját kulturális gyökerein táplálkozva közös, egyetemes értékek alapján fog össze. Ez az egyedüli útja, hogy Európa ne csússzon tovább lefelé, hanem a felemelkedés útjára lépjen” – tette hozzá.

Ha Európa nem ébred fel, eljátssza gyermekeink jövőjét – mondja Leslie Mándoki. „Ki emlékszik az utóbbi évekből egy feltörekvő új európai márkára? Az új nevek mind Kaliforniából jönnek. Az Apple, a Google, a Facebook, az Amazon. A termékek pedig Kínából, vagy kínai cégek által Afrikában előállítva kerülnek az európai polcokra.

A világranglistán nemcsak az Egyesült Államok és Kína áll az EU előtt, de hamarosan India is leköröz minket, sőt Kalifornia egymagában is elénk kerül. 2000-ben a világ legértékesebb száz vállalatából még negyvenegy európai volt, ma már csak tizenöt. A legalább száz megabites gyorsaságú internet elterjedtsége Dél-Koreában a kilencven százalékot is meghaladja, az Egyesült Államokban a hatvan százalékot, miközben Németországban csak huszonöt százalék” – sorolta a zenész.

Technikai és társadalmi innovációra mindenhol szükség van Mándoki szerint, Európában is. „De az nem az uniformizált életből, hanem a társadalmi vitából, a szabad gondolatok versenyéből alakul ki. Az intellektuális sokszínűség az alapfeltétele a következő generációkat figyelembe vevő igazságos jövőnek. Európában egy kommunikációs zavar jött létre a különböző társadalmi csoportok között. Ha valakinek más a véleménye bizonyos dolgokról, attól az az ember még nem ellenség. A tolerancia és a saját véleményünktől eltérő gondolatok megértésére irányuló mélyebb érdeklődés lenne a meg­oldás” – magyarázta.

Kapcsolódó írásaink