Külföld
Litvánia nem marad magára
A balti ország esetében nem támadja Brüsszel a kerítésépítést, valamint a Fehéroroszország felől érkező bevándorlók őrizetbe vételét sem
Nemsokára befejeződik a határkerítés építése a litván–fehérorosz határon, a vilniusi parlament pedig kedden jóváhagyta a menedékkérelmi eljárások lerövidítésére és a migránsok gyorsabb kitoloncolására vonatkozó törvénymódosítást, amely azt is lehetővé teszi, hogy őrizetbe vegyék a migránsokat.
Az év eleje óta több mint 1700 illegális bevándorlót vettek őrizetbe, akik Fehéroroszország területéről léptek be Litvániába. Kerestük az Európai Bizottságot, de egyelőre nem kaptunk választ arra, mi az álláspontjuk annak fényében, hogy 2015-ben hazánkat rengeteg támadás érte a déli határon épült kerítés miatt, az uniós bíróság pedig kifogásolta
a tranzitzónákat.
El kellett telnie hozzá öt–hat évnek, de láthatóan megtette a hatását az az elutasító hozzáállás, amit Magyarország, a V4-ek és egyre inkább más tagállamok is mutatnak az illegális migrációval szemben – mutatott rá lapunknak Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese.
Megjegyezte, az integráció kudarcai és az érkezések újból megnövekedett száma is alakította az uniós álláspontot. Janik szerint az EU vezetése kétségkívül ki van hegyezve a fehéroroszokra, hiszen a tavaly augusztusi, „minimumkérdéseket felvető” elnökválasztás után megromlott a viszony, amit csak fokozott, hogy tavasszal földre kényszerítettek egy polgári járatot, fedélzetén Raman Prataszevics ellenzéki aktivistával.
A szakértő szerint az unió most jó nyomon jár, minden erővel támogatni kell Litvániát, hiszen a litván–fehérorosz határ a schengeni övezet keleti határának része. Janik Szabolcs optimista azzal kapcsolatban, hogy van egy tanulási folyamat az EU-ban a migrációval kapcsolatban. Hozzátette ugyanakkor, hogy a pozitív folyamatok motorjai továbbra is a tagállamok. A szakértő felidézte, az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex, valamint több tagállam is segítséget ajánlott fel.
„Litvánia és Fehéroroszország kölcsönösen az országuk ellen folytatott hibrid háborúval vádolják egymást. Minszk szerint ez a litvánok által a fehérorosz ellenzéknek nyújtott támogatásokban és a szankciós politika erőltetésében, Vilnius szerint pedig a migránsok Litvániára zúdításában nyilvánul meg” – magyarázta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Megjegyezte: mindkét fél álláspontjában van igazság, Litvánia büszkén vállalta fel az Aljakszandr Lukasenkával szemben magát elnöknek tekintő Szvjatlana Cihanovszkaja támogatását, és a fehérorosz vezetők sem különösebben tagadják, hogy szándékosan csökkentették a határ felügyeletét.
Kosztur emlékeztetett, a fehéroroszok – az oroszokhoz hasonlóan – többször is jelezték korábban, hogy minden ellenségesnek tekintett lépésre szimmetrikus vagy akár aszimmetrikus választ adnak. Rámutatott, mivel a hagyományos szimmetrikus válasszal, azaz a szankciók viszonzásával Fehéroroszország nem tudna komoly csapást mérni, a litván határ gyengeségeit használja ki.
„A határátlépési hullám erősödésének mondhatni objektív okai is vannak, az afganisztáni helyzet romlásával vélhetően egész Európában fokozódni fog a migrációs nyomás” – jegyezte meg.
