Külföld
Újabb menekülthullámra kell felkészülnie az Európai Uniónak
A tálibok előrenyomulása következtében milliók kelhetnek útra a közép-ázsiai országból Európa irányába, ami újabb biztonsági kockázatot jelent a kontinensnek
Miután múlt csütörtökön Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy véget ért az amerikai hadsereg szerepvállalása Afganisztánban, egyre súlyosabb válságba süllyed a közép-ázsiai ország. A NATO-csapatok távozását követően a tálibok hadműveletekbe kezdtek, és számos stratégiai fontosságú körzetet foglaltak el az Iránnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal közös határ mentén.
A tálibok mellett megjelent egy újonnan alakult fegyveres alakulat népi milícia néven, amely kedden visszafoglalt egy fontos, a tádzsik határ mentén fekvő tartományt. Az új milíciát Mohammad Iszmail Han korábbi lázadó parancsnok vezeti, aki nemrég átállt a kabuli kormány oldalára, azonban kérdéses, hogy hosszabb távon mennyire lesz stabil ez a szövetség.
A térség államainak érdekei is számos ponton ütköznek, az orosz befolyási övezetbe tartozó Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán is abban érdekelt, hogy normalizálódjon a biztonsági helyzet az országban, azonban a tálibok fő szövetségese, Pakisztán, valamint Irán sem szeretne egy erős központi afgán kormányzatot.
Az országban egyre jobban eluralkodó káosz minden bizonnyal újabb migrációs hullámot fog elindítani, a térség országai vagy nem fogadják be az afgán menekülteket, vagy továbbindítják őket Európa felé. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy Fehéroroszország politikai fegyverként egy újabb migrációs útvonalat nyitott meg Litvánia felé az elmúlt hetekben. Egy másik fontos szereplő az ügyben Törökország, amely egyrészt nemrég bejelentette, hogy katonai misszió keretében biztosítaná a kabuli reptér biztonságát, másrészt pedig tranzitországként jelentős befolyása van arra, hogy mennyi illegális bevándorló érkezik a görög és bolgár határhoz. Az Európai Unióval fennálló nézeteltérései miatt valószínűleg a török vezetés továbbra is ezzel az eszközével fog nyomást gyakorolni az unióra.
Az ország elhagyását sokan nemcsak gazdasági indokok miatt tervezik, hanem a korábbi vezetést kiszolgáló személyek miatt is, a kabuli kormányzati negyedben élő nők attól tartanak, hogy a tálibok börtönbe zárják vagy kivégzik őket. A Bild című német lapnak nyilatkozott Gul Rahim tálib bíró. Kifejtette, hogy abban az esetben, ha a tálibok kerülnek hatalomra, a céljuk az egész országra kiterjeszteni a radikális iszlám vallási jogot, a sáríát.
Ennek értelmében a nők csak férjük engedélyével hagyhatnák el az otthonaikat, és csupán olyan iskolába járhatnának, ahol nők tanítanak, és a fejkendőt, a hidzsábot is kötelezően hordaniuk kellene. Elmondta, hogy megköveznék a homoszexuálisokat, a bűncselekmények elkövetőivel szemben pedig bevett eljárás lenne a végtagok levágása, valamint a válogatott kegyetlenségű halálbüntetések.
Hazánknak is érdeke a szerepvállalás
„Magyarországnak is érdemes szerepet vállalnia az afgán helyzet stabilizálásában, azt is mondhatnám, hogy a magyar nemzet első védvonala a migráció ügyében ott van, ahonnan a migránsok elindulnak” – hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádióban a hónap elején. Emlékeztetett: Afganisztánból most vonul ki az Egyesült Államok, illetve a NATO, és ha ott összeomlás lesz, akkor Afganisztán felől nagyon nagy tömegben indulnak meg migránsok Európa felé. „Afganisztánban mi nem kalandozunk, nem illetéktelenül tűnünk föl a világ távoli pontjain, hanem a magyar nemzeti érdekeket védjük, különösképpen a migráció nézőpontjából érthető módon” – fogalmazott egy héttel korábban a rádió műsorában a katonai jelenléttel kapcsolatban.
(ŐM)
Finnország beszüntette a kitoloncolásokat
Tekintettel a romló biztonsági helyzetre Afganisztánban, Finnország felfüggesztette az elutasított afgán menedékkérők kitoloncolását. A finn menekültügyi hatóságok az Iltalehti című helyi lap szerint közölték, a kitoloncolások felfüggesztése nem jelenti azt, hogy az érintettek állandó tartózkodási engedélyt kapnak.
A kabuli kormány a hétvégén azt kérte az európai országoktól, hogy függesszék fel az afgán migránsok visszatoloncolását. Thorsten Frei, a Németországban kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti frakciójának helyettes vezetője az RND szerkesztőségi hálózatnak nyilatkozva visszautasította a kabuli kérést, kiemelve, hogy a német hatóságok 2016 óta alig több mint ezer embert toloncoltak vissza Afganisztánba.
(HSz)
