Külföld
A német sajtót bírálta Maaßen
Elfogultsággal vádolta a közszolgálati médiát az alkotmányvédelem volt vezetője, aki szerint az állampolgárok nem mernek szabadon véleményt nyilvánítani, az újságírók pedig elszakadtak a valóságtól
Élesen bírálta a német közmédiát Hans-Georg Maaßen, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőjelöltje a TV Berlinnek adott vasárnapi interjúban. Az Alkotmányvédelmi Hivatal volt vezetője szerint az ARD köztévé híradója, a Tagesschau több szálon is kötődik a baloldali és a szélsőbaloldali színtérhez.
Mint mondta, meg kellene vizsgálni, hogy a híradó szerkesztői valóban alkalmasak-e közszolgálati feladatuk ellátására. Maaßen felidézte, hogy egy felmérés szerint az ARD önkénteseinek 90 százaléka baloldali szimpatizáns, ugyanez az újságírók több mint hetven százalékáról mondható el. Az nem derült ki, hogy utóbbi kapcsán a politikus csak az ARD-re vagy az összes újságíróra gondolt-e.
A türingiai képviselőjelölt kiemelte, a kampányeseményeken több állampolgár is arról beszélt, hogy fél szabadon és nyíltan kifejezni véleményét. Szerinte a média és a valóság között szakadék figyelhető meg. A politikus vasárnap este a Twitteren azt írta, a független újságírás és a politikailag független közszolgálati média nélkülözhetetlen egy demokráciában.
Az ügyre reagálva az érintett csatorna közölte: a Tagesschau magas követelményeket támaszt riportjai objektivitásával szemben, az ARD pedig kiáll a kiegyensúlyozott és tényeken alapuló újságírás mellett.
A képviselőjelölt nyilatkozatai ártanak a kereszténydemokratáknak – mondta Armin Laschet CDU-elnök és kancellárjelölt a párt elnökségi ülésén a dpa hírügynökség szerint. A CDU főtitkára, Paul Ziemiak azt mondta, Maaßen kizárása nem volt téma az ülésen. Ruprecht Polenz CDU-s szövetségi parlamenti képviselő szerint viszont Maaßent el kéne távolítani a pártból. Hozzátette, hogy a politikus már többször okozott kárt a kereszténydemokratáknak, mostani kijelentései pedig a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártot idézik.
Ki kell lépnie a CDU tagjainak a konzervatív Értékek Uniójából (Werte-Union) a szervezet új vezetője miatt Friedrich Merz szerint. A CDU politikusa és volt elnökjelöltje bírálta a nem hivatalos pártszervezet élére májusban megválasztott Max Otte közgazdászt, aki szerinte alkalmatlan a rábízott feladat végrehajtására. Ottét egyébként többen bírálják az AfD-vel való állítólagos kapcsolatai miatt.
Késelés volt egy menekültszálláson
Egy ember meghalt, egy másik pedig megsérült a németországi Grevenben vasárnap történt késelésben. Az AFP hírügynökség közlése szerint egy 25 éves afgán férfi a településen található menekültszálláson késsel rátámadt egy 35 éves azeri állampolgárra és egy 43 éves német férfira. A rendőrség tájékoztatása szerint a 35 éves áldozat a helyszínen életét vesztette.
Az elkövetőt, aki 2018 januárja óta a menekültszállás lakója volt, elfogták. Közben folytatódik a migránsmentés a Földközi-tengeren, az Ocean Viking civil hajó múlt csütörtök óta, négy műveletben 203 bevándorlót vett a fedélzetére. Havonta tízezer új menedékkérő érkezik Németországba, a menekültügyi rendszer lassan eléri határait – mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti csoportjának belpolitikai szóvivője a Deutschlandfunk rádiónak. Mathias Middelberg szerint a hatóságok nem képesek minden bevándorlónak lelki támogatást nyújtani.
(HSz)
Szakértők vizsgálnák az iszlamizmust
A német belügyminisztérium szakértői csoportot hozott létre a politikai iszlamizmus által generált veszélyek tanulmányozására. Ennek célja, hogy megelőzzék az extremista ideológiák terjedését és a terrorista incidenseket. A szakértői csoport ötletének kezdeményezője a kereszténydemokrata Christoph de Vries volt, aki már hosszabb ideje kampányol azért, hogy radikális csoportok, mint a Török Iszlám Vallásintézet (DITIB) vagy az antiszemita Hezbollah németországi intézményei ne kapjanak támogatást a szövetségi kormánytól.
Többen figyelmeztettek arra is, hogy a német belügyminisztérium már támogat hasonló intézményeket, amelyek ahelyett, hogy szakértői véleményeket bocsátanának ki a politikai iszlám kérdésében, inkább a radikális iszlámmal kritikus hangokat próbálják szélsőjobboldaliként vagy rasszistaként megbélyegezni és elhallgattatni. A bírálók szerint az ilyen, közpénzekből támogatott szakértői panelekben egyes esetekben még az iszlamista ideológiával szimpatizálók is részt vesznek.
Susanne Schröter iszlámszakértő a konzervatív Tichys Einblick német lapnak elmondta, gondot jelent, hogy ismert iszlamisták társadalmi befolyásra tesznek szert azzal, hogy részt vehetnek ilyen szakértői panelekben. Gyakran ők azok, akik iszlamofóbiával vagy jobboldali extremizmussal vádolják meg az iszlamizmust bírálókat, vélekedik Schröter.
(DD)