Külföld
Két évtizednyi küzdelem után sem lesz majd tartós béke
Az utolsó NATO-csapatok kivonása azonnali tálib térnyerés mellett folyik Afganisztánban
„A tálibok győztek”, nyilatkozott Sir Richard Dannatt, a brit hadsereg volt főparancsnoka a brit Daily Telegraph lapnak. Szavaival arra a tényre reagált, hogy a NATO-csapatok kivonulásával egyidejűleg kártyavárként omlik össze a húsz éven át demokráciaexportot befogadó Afganisztán. Dannatt szerint a misszió azzal a céllal indult, hogy békésebb életet biztosítsanak az afgán nép számára. „Végeredményben viszont a tálibok fegyveres erői kerekedtek felül. Tragikus, de a polgárháború káoszába való visszaesés nagyon valószínűnek látszik” – vélekedett Dannatt.
A kialakult helyzet nyugati értelmezéseiből viszont kimarad az a tény, hogy a táliboknak komoly társadalmi támogatottságuk van a helyi ultrakonzervatív muszlim lakosság körében, csakis így magyarázható az, hogy két évtizeden keresztül állandó friss utánpótlást tudtak szerezni a helyi klánok támogatásával. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok több mint 2300 katonát vesztett, a britek pedig 454-et a radikális iszlamista csoport elleni harcokban, az afgánok nagy része megszállóként tekintett a külföldi csapatokra. Népszerűtlen volt a nyugati hatalmak által támogatott, korrupt bürokrácia és politikai elit is.
A vidéki körzetekben most aggasztó sebességgel kerülnek regionális központok az iszlamista fegyveresek kezébe. Nagyobb városok megszerzésével a tálibok még nem próbálkoztak, de a NATO támogatása nélkül maradt afgán nemzeti erők elvesztették harci moráljukat, és szinte ellenállás nélkül vonulnak ki a kisebb településekről. Maguk a tálibok a mostanit az 1989-es szovjet kivonuláshoz hasonlítják, és a könnyű győzelmektől felbátorodva tárgyalásokra sem igen hajlanak.
Az afgán hadseregben, amelyet a Nyugat továbbra is komoly összegekkel támogat, csak stratégiai visszavonulásról beszélnek, de megfigyelők szerint a csapatok morálja rendkívül alacsony, mert parancsnokaik gyakran utánpótlás és utasítások nélkül hagyják őket. A kérdés az, hogy az ilyen tények mellett meddig érkeznek még külföldi források, tekintettel arra, hogy csak az Egyesült Államok afganisztáni kiadásai lassan megközelítik az egybillió dollárt.
Újabb afgán menekülthullám indulhat Európa felé
Megfigyelők óriási menekülthullámra számítanak, ha a harmincnyolcmilliós Afganisztán újra a tálibok ellenőrzése alá kerül. A nemzetközi koalíció csapatainak kivonulásával párhuzamosan a radikális iszlamisták nyolcvan körzetet foglaltak vissza, szakértők szerint a kabuli kormány akár fél éven belül megdőlhet. Az év eleje óta több mint kétszázezer afgán hagyta el otthonát, és a környező országok menekülttáboraiban is kritikus a helyzet.
Az ENSZ szerint a biztonsági és gazdasági körülmények újra afgán tömegeket fognak késztetni arra, hogy elinduljanak az Európába vezető úton. Mivel a tálibok lezárták a tádzsikisztáni határátkelőt, havonta jelenleg több mint ezren repülnek a környező országokba, és folyamodnak ott menedékkérelemért. A legtöbben viszont nem engedhetik meg maguknak a drága repülőutat, így az illegális átkelőhelyeken próbálkoznak eljutni a szomszédos országokba. A magyar határon az idén már 465 afgán migráns ellen intézkedtek.
(DD)
