Újabb álszent brüsszeli beavatkozási kísérlet

Nem maradt válasz nélkül Vera Jourová cseh biztos hazánkat ért kritikája. Az Európai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján ismét bírálta a gyermekek védelméről szóló magyar törvényt. Elmondta, a brüsszeli testület gyorsan lépett, a jogszabály elfogadása után máris levélben kértek magyarázatot a kormánytól. Jourová jelezte, amennyiben a választ nem találják kielégítőnek, jogi síkra terelik az ügyet, ez pedig akár pénzügyi szankciókhoz is vezethet. A cseh liberális tisztségviselő teljes mértékben egyetért Ursula von der Leyen EB-elnökkel abban, hogy „a törvény szégyenletes, mert az LMBTI-közösséghez tartozó személyeket nemcsak nemi orientáció alapján megkülönbözteti, hanem sérti a szólásszabadságot is”.

Jourová csütörtökön már meg is kapta a választ Budapestről. Levelében az Igazságügyi Minisztérium leszögezte, a törvény a kiskorú gyermekek védelméről és a magyar gyermekek neveléséről szól, és sem az EB, sem pedig más európai testület nem írhatja elő, hogy Magyarországon ki hogyan éljen, hogyan gondolkodjon, és Magyarországon a magyar szülők hogyan neveljék a gyermeküket. A kormány álláspontja szerint a kiskorú gyermekeket meg kell védeni a médiában, az interneten őket elérő szexuális témájú vagy életkoruknak nem megfelelő tartalmaktól. „Magyarországon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek szexuális nevelésébe a szülőkön kívül senki ne szólhasson bele. Ezért tiltja a törvény a gyermekekre irányuló szexuális propagandát, a heteroszexuális és a homoszexuális propagandát egyformán. Senki nem kényszerítheti vagy kötelezheti arra a szülőket, hogy egyértelmű beleegyezésük nélkül kapjon gyermekük szexuális tartalmú felvilágosítást.

Ez összhangban van az EU alapokmányával, és nem sérti senkinek a szexuális önkifejezésre vonatkozó jogait, hiszen a felnőttekre nem vonatkozik. Magyarország szabad ország, a felnőtt magyar polgárok életébe az állam nem szól bele” – közölte a tárca.

Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-posztban hívta fel a figyelmet, hogy bár alapesetben két hónap állna rendelkezésre, a kormány most csak egy hetet kapott arra, hogy válaszoljon a bizottság álszent aggodalmaira. „Kezd az egész egy folyamatos, véget nem érő koncepciós perre hasonlítani” – jegyezte meg.

Jourová a szerdai sajtótájékoztatóján a kritikák mellett azt is kénytelen volt elismerni, hogy e törvény esetében nem alkalmazható az uniós források megvonásával is járó jogállamisági feltételességi mechanizmus, azt ugyanis olyan jogállamisági szabálysértések esetére hozták létre, amelyek az unió költségvetését érintik. „A jogállamiság visszatért Brüsszelbe, vagy legalábbis rövid megállót tett” – fogalmazott lapunknak Varga Judit. Hangsúlyozta, a kormány is egyetért azzal, hogy a gyermekvédelmi törvény esetében nem alkalmazható a mechanizmus, a gyerekek oktatása pedig egyébként sem EU-s, hanem tagállami hatáskör.