Kulcskérdés Svájcnak a szuverenitás

– Svájc leállította az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat. Mi ennek a fő oka?

– Pontosítanék, ugyanis egy olyan keretmegállapodásról való tárgyalásokról van szó, amely egyes kétoldalú egyezményeket érint. Svájc számára elfogadhatatlan volt, hogy ezeknek az egyezményeknek a továbbfejlesztésében a változtatásokat automatikusan el kellett volna fogadnia, sőt szankciókat is kilátásba helyeztek. A legfontosabb pont azonban az volt, hogy az Európai Bíróságé lett volna az utolsó szó a viták rendezésében.

Ez azt jelenti, hogy Svájc de facto alárendelődne az uniós bíróságnak. Ez veszélyeztetné a közvetlen demokráciát Svájcban, mivel a bíróság mindig az unió javára ítélt volna, hiszen a feladata az integráció előmozdítása. Svájcnak ezenkívül valószínűleg le kellett volna építenie a béreket védő intézkedéseit. Továbbra is ápoljuk a kapcsolatokat az EU-val, de nem egy átfogó keretmegállapodásra, hanem az egyes szerződésekre támaszkodunk.

– Milyennek tartja az Európai Unió migrációs politikáját?

– Svájci szemszögből nézve látok némi eltérést az unió hivatalos migrációs politikája és annak gyakorlati végrehajtása között. Például amikor a migránsokat elosztják az EU-országok között, teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a kormányok megegyezhetnek ugyan egy kvótában, de a migránsok maguk akarják eldönteni, hová mennek.

Hogyan biztosítanák a kormányok, hogy az A országban tartózkodó és ott maradni kívánó migránsok B országba költözzenek? Ezenkívül egy hiteles migrációs politikának következetesen végre kell hajtania az elutasított migránsok hazatelepítését. Cselekedni kell, de a gyakorlatban ez gyakran nem működik, mert a migránsok származási országai nem mindig működnek együtt, vagy a kormányok túl következetlenek.

– Meg tudják őrizni az uniós országok a szuverenitásukat?

– A szuverenitás definíció kérdése is. Svájcból nézve azt jelenti, hogy önállóan döntünk a törvényeinkről és a nemzetközi szerződésekről egyaránt. Mindig az ország és annak népe érdekében cselekszünk, nem pedig egy kiterjesztett nemzetközi szolidaritás nevében. Svájc aktívan ebben él, nincs központosítottan irányított, felettes hatóság.

– Milyen irányba halad az unió, a centralizáció vagy az erős nemzetállamok felé?

– Ez nyitott kérdés. Az Európai Bizottság megközelítése inkább központosító, míg a tagállamokban vannak olyan erők, amelyek felszólalnak a centralizációval szemben, nagyobb autonómiát, függetlenséget akarnak.