Külföld
Erősödik a jobboldal Franciaországban
Visszatérhet a Republikánusok önbizalma a jövő évi elnökválasztásra készülve
A vártnál jobb eredményt ért el a franciaországi regionális választások múlt vasárnapi, első fordulójában a Republikánusok (LR). A jobbközép párt 30 százalékot szerzett, míg a baloldali pártok összefogása 35-öt, a Marine Le Pen vezette jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) 19-et – noha nekik előzőleg többet jósoltak –, az Emmanuel Macron elnök által vezetett, a Köztársaság Lendületben (LREM) pártot is magában foglaló centrista szövetség pedig mindössze 10,5 százalékot.
A magát gaullistának, liberális-konzervatívnak tartó pártot 2002-ben alapította Jacques Chirac akkori köztársasági elnök. Jelenlegi nevét 2015-ben vette fel, korábban az Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) névre hallgatott. Legutóbb 2007 és 2012 között volt az országnak republikánus elnöke, Nicolas Sarkozy személyében.
A párt soraiban négy korábbi miniszterelnök politizál – Edouard Balladur, Alain Juppé, Jean-Pierre Raffarin és Francois Fillon, aki 2017-ben az elnökválasztáson is indult, ám alulmaradt. Emmanuel Macron elnök több republikánus politikussal is körbevette magát: a párt soraiból érkezett Édouard Philippe, az előző kormányfő, valamint Bruno Le Maire gazdasági miniszter és Gérald Darmanin belügyminiszter.
A Republikánusok szlogenje a holnap Franciaországának megteremtése, és négy fő célt határoznak meg a programjukban, amelyet tíz javaslatra bontanak. Ezek közé tartozik az adórendszer versenyképessé tétele, a verseny olyan módon való szabályozása, hogy megállítsák az agyelszívást és a tőke elvándorlását, továbbá a teljes foglalkoztatottság megcélzása.
A jobbközép párt támogatottságát megítélhetjük a regionális választások múlt vasárnapi, első fordulójának eredménye alapján, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a szavazásra jogosultak mintegy kétharmada nem ment el voksolni. A választáson részt vevő 33,9 százalék szavazatainak köszönhetően a Republikánusok öt régióban is nyertek. Az LR-től jobbra álló Nemzeti Tömörülés egyébként további három régióban végzett az élen, tehát a jobboldal együtt a tizenhárom régió többségében nyert.
A Republikánusok kommunikációjának egyik fontos eleme, hogy azoknak akarnak alternatívát kínálni, akik nem akarják a macronizmust vagy a szélsőjobboldalt követni. Eközben továbbra is a jobboldalhoz akarnak tartozni, amely egy egyre gyengébb és megosztottabb baloldallal néz szembe.
A jövő évi elnökválasztáson egyelőre hivatalosan csak Xavier Bertrand jelentette be az indulását a Republikánusok részéről. Christian Jacob, a párt elnöke június 9-én arról beszélt, hogy közvélemény-kutatás alapján döntik majd el, ki lesz a párt jelöltje. Elmondta, ha lesz egy olyan jelölt, aki kiemelkedik a többiek közül és széleskörű támogatottságot élvez, akkor nincs szükség külön kiválasztási folyamatra. Már többen is nyilvánvalóvá tették ambícióikat a pártban, például Michel Barnier volt Brexit-főtárgyaló is.
Bellamy: Nem a megalkuvásra
A franciák elutasítják azt a mesterséges párbajt, amire Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke és Emmanuel Macron államfő akarja szűkíteni az elnökválasztási kampányt – nyilatkozta lapunknak Francois-Xavier Bellamy (képünkön), a Republikánusok európai parlamenti képviselője.
Mint mondta, ezen legalább annyira veszít Macron pártja, mint Le Pené. Bellamy szerint a regionális választások tanulsága, hogy a jobboldal akkor nyer, ha nem alkuszik meg és kiáll az eszméi mellett. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a választástól való távolmaradás nagy aránya aggasztó. A politikus arra utalt, hogy a regionális választás múlt vasárnapi, első fordulójában a szavazásra jogosultak 66–68 százaléka távol maradt.
(ŐM)
