Külföld
Törökország NATO-tagsága alatt meginoghat a talaj
Döntés előtt a szövetség
Nem titok, hogy Törökország és egyes NATO-tagok között alapvető nézetkülönbségek uralkodnak, amiért sokan Recep Tayyip Erdogan elnök erőteljes bel- és külpolitikai lépéseit teszik felelőssé. Értesülések szerint hétfőn a török elnök Joe Biden amerikai elnökkel tárgyalt, a zárt körű találkozás tétje Törökország jövőbeni tagsága volt a katonai szövetségben.
Annak, hogy a helyzet ilyen mértékben kiéleződött, több oka van. A legismertebb talán az orosz S–400 légvédelmi rakétarendszer beszerzése volt, ami a török oldal F–35-ös vadászgépbeszerzéseinek letiltását eredményezte amerikai oldalról.
A NATO-partnerek nehezményezik a Földközi-tengeri török olajfúró hajókat és Törökországnak szíriai kurdok elleni hadműveleteit is, mivel a kurdok rendkívül értékes támaszt nyújtottak az Iszlám Állam és Bassár el-Aszad szír elnök ellen küzdő koalíció számára. A török belpolitikai helyzet szintén szerepet játszik a szövetséggel való viszony megromlásában, a NATO-tagság egyik alapfeltétele a demokratikus jogrendszer védelme.