Külföld

Szijjártó: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen

A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.

Szijjártó: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen
Szijjártó Péter a brüsszeli NATO-csúcson
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter a NATO brüsszeli székházában magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, amennyiben a NATO afganisztáni kivonulását követően nem sikerül stabilizálni az ország helyzetét, ha újra felüti fejét a terrorizmus, és az embercsempészet lesz a megélhetés egyik fő forrása, akkor újabb tízezrek, százezrek, vagy milliók indulhatnak meg Európa irányába.

„Ha nem tudjuk biztosítani, hogy az országban béke és nyugalom legyen, és ne váljon újra a terrorizmus melegágyává, akkor újabb, nagyon komoly migrációs kihívásokkal kell szembenézni” - figyelmeztetett a miniszter. Hozzátette: Magyarország tudomásul vette a NATO kivonulásról hozott döntését Afganisztánból, minden korábban ott szolgált magyar katona otthon van.

Szijjártó Péter kijelentette: a migráció és a járványok korszakában rendkívül fontos, hogy mind a keleti, mind a déli partnerek és szövetségesek eredményesen és gyorsan tudjanak úrrá lenni a világjárványon. Mivel ehhez az egészségügyi ellátás sikerét biztosító eszközökre van szükségük, Magyarország a NATO koronavírus-járvány felszámolását célzó alapján keresztül 80 lélegeztetőgépet biztosít öt rászoruló országnak.

Magyarország 30 lélegeztetőgépet juttat Bosznia-Hercegovinának, húszat Moldovának, tízet Tunéziának, tízet Jordániának és szintén tízet Ukrajnának. A felajánlással Magyarország hozzájárul a felsorolt országoknak a koronavírus-járvány elleni küzdelmének sikeréhez - húzta alá. A NATO Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatának vonatkozásában kiemelte: a magyar érdek világos.

„Közép-Európában élünk, pontosan tudjuk, hogy a hidegháború rossz. A Kelet és a Nyugat konfliktusán Közép-Európa eddig mindig rajtavesztett. Semmilyen módon nem vagyunk érdekeltek egy újabb hidegháború kialakulásában. A nemzetbiztonsági érdekünk azt diktálja, hogy a Kelet és a Nyugat között a legkulturáltabb és a lehető legkonstruktívabb párbeszéd jöjjön létre” - fogalmazott.

Ukrajnával kapcsolatban elmondta, a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokban történtek bizonyos bizalomerősítő lépések, köztük a koronavírus elleni beoltottságot igazoló tanúsítványok kölcsönös elismerése és a szabad utazás lehetővé tétele, végrehajtásában azonban ukrán oldalról zavarok mutatkoznak. Magyarország azt kéri Kijevtől, hogy a kétoldalú megállapodásnak megfelelően bonyolódjon a határforgalom - mondta.

„Vannak pozitív jelek, óvatos optimizmusra okot adó fejlemények, köztük az oktatási vegyesbizottság munkájának dinamikusabbá válása, de azt várjuk az ukrán kollégáktól, hogy a magyar nemzeti közösség részére adják vissza azokat a jogokat, amelyeket korábban gyakoroltak” - emelte ki a miniszter.

Végezetül elmondta, a képességfejlesztés tekintetében Magyarország több elismerést is kapott az elmúlt időszakban. Ez vonatkozik a légvédelmi képesség fejlesztésre, a közép-európai hadosztályparancsnokság létrehozására, illetve a lövészdandárokra vonatkozó fejlesztésekre egyaránt. Magyarország a haderőfejlesztése révén tehát hozzájárul a NATO erejének növeléséhez - tette hozzá Szijjártó Péter.

Kapcsolódó írásaink