Tigré: éhínség mint politikai eszköz

Az ország északi részén elterülő, ősi keresztény kultúrával rendelkező tartományban kibontakozó humanitárius katasztrófa egyre komolyabban foglalkoztatja a világ vezető politikusait. A kulturális és közigazgatási autonómiáért küzdő régió félkatonai alakulata, a Tigréi Népi Felszabadítási Front provokációira reagálva az addis abebai kormány 2020-ban offenzívát indított a tartomány ellen, amely sem a civil lakosságot, sem Tigré kulturális örökségeit nem kímélte.

A megtorló hadjárat, amelyben az Abij Ahmed miniszterelnök által meghívott szomszédos Eritrea fegyveres erői is részt vettek, eddig több ezer civil áldozatot követelt, köztük a helyi ortodox keresztény közösség képviselőit, akiket a hadsereg célzottan üldöz. Jelentések szerint az Axum városában elkövetett tavalyi mészárlás során több mint nyolcszáz keresztény hívő esett az eritreai katonák áldozatául, és legalább hetvennyolc papot gyilkoltak meg kormányzati alakulatok.

Segélyszervezetek szerint a kínzások, települések kiéheztetése és a csoportosan elkövetett nemi erőszak rendszeres gyakorisággal fordulnak elő. A kormány nem csak a lakosság ellen elkövetett kegyetlenkedéssel próbálja megtörni a tigréiket, hanem az identitásukat képező kulturális emlékek szisztematikus pusztításával is. A keresztény templomokat és kolostorokat már tavaly kifosztották, felbecsülhetetlen értékű könyvtáraikat és ezeréves kézirataikat teherautó-számra szállították el, majd semmisítették meg.

A nemzetközi közösség érdemben csak ez év elején reagált, amikor is jelentések érkeztek arról, hogy az éhező lakosságnak küldött segélyszállítmányokat a kormányerők szándékosan visszatartják, hogy a helyi közösségeket éheztetéssel bírják engedelmességre. A késedelem egyik fő okozója az volt, hogy Abij Ahmedet néhány hónappal korábban még felvilágosult demokrataként ünnepelte a nemzetközi sajtó. Fogadta többek közt George Soros, Angela Merkel, Donald Tusk és Ferenc pápa is.

A ma népirtással vádolt Ahmednek 2019-ben megítélték a béke Nobel-díjat is az Eritrea és Etiópia közt megkötött békeszerződésért. Civil szervezetek az idén felszólították a norvég Nobel-bizottságot, hogy Ahmed díját vonja vissza, de az reakciójában a kérést megtagadta, és megerősítette, hogy továbbra is határozottan kiáll az etióp politikusnak megítélt kitüntetés mellett.

Az Európai Unió az év elején felfüggesztette ugyan az etióp kormánynak ígért 88 millió eurós segélyt, de egységet itt sem sikerült elérni, mivel a német kormány a jogsértésekről szóló hírek ellenére is folytatni kívánta a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat. Ahmed egy februári telefonbeszélgetés során sikeresen tárgyalt Angela Merkel német kancellárral a üzleti kapcsolatok folytatásáról, amit a német gazdasági együttműködésért felelős minisztérium nyilatkozatban is megerősített.