Külföld
A G7 számít a gyors ütemű kilábalásra
Létfontosságú, hogy ne ismétlődjenek meg a járvány elmúlt másfél éve alatt elkövetett hibák – hangsúlyozta Boris Johnson a hét vezető ipari hatalom találkozójának megnyitóján
Le kell vonni a koronavírus-járvány tanulságait és el kell kerülni az elmúlt másfél évben elkövetett hibák megismétlődését – hangsúlyozta Boris Johnson brit miniszterelnök a hét vezető ipari hatalom (G7) angliai csúcstalálkozójának péntek délutáni hivatalos megnyitóján. A kormányfő szerint a G7 országok gazdaságaiban megvan a potenciál a nagyon erőteljes ütemű kilábalásra, és a résztvevőknek minden okuk megvan a derűlátásra.
A kétoldalú találkozók szintjén szerda óta tartó találkozót a délnyugat-angliai Cornwall megye Carbis Bay nevű kisvárosának közelében rendezik. A csoport soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország vezetői vesznek részt. A vasárnapig tartó értekezleten jelen van Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.
A Downing Street pénteki közlése szerint a G7-csúcs résztvevői a találkozón legalább egymilliárd adag oltóanyagot adományoznak a világ többi országának, emellett tervet dolgoznak ki a vakcinagyártás felfuttatására. Az Egyesült Királyság emellett Johnson bejelentése szerint százmillió adag vakcinát adományoz a következő egy évben a rászoruló országoknak saját többletéből, ebből ötmillió adagot már szeptember végéig átad a világ legszegényebb államainak.
Joe Biden amerikai elnök a G7-találkozó helyszínén tartott csütörtök esti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az Egyesült Államok 500 millió adag vakcinát vásárol a Pfizer/BioNTech gyógyszeripari csoporttól a rászoruló országok számára. Hozzátette, hogy az amerikai kormány az oltóanyagot csaknem száz olyan ország között osztja szét, amelyeknek égető szükségük van a segítségre a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.
Még csütörtök este Boris Johnson és Joe Biden egyébként új Atlanti Chartáról állapodott meg a nyolc évtizede aláírt hasonló dokumentum mintájára. A nyolc pontból álló dokumentum az első pontban leszögezi, hogy a két ország elkötelezte magát a demokrácia és a nyitott társadalmak védelme mellett.
Az új Atlanti Charta szerint a két ország megerősíti közös felelősségvállalását a kollektív biztonság és a nemzetközi stabilitás fenntartására, a modern kor jelentette fenyegetések teljes köre, köztük a kiberfenyegetések elleni védelemre. A dokumentumhoz csatolt közös közlemény megerősíti a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának szándékát, amelyről a G7-pénzügyminiszterek már e hónap elején Londonban tartott értekezletükön egyetértésre jutottak.
Az eredeti Atlanti Charta, amelyről 1941-ben állapodott meg Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel.
Röviden
Washington Moszkva iránt folytatott politikája Oroszország agresszív magatartásának fokozódását eredményezheti a lengyel külügyminiszter szerint. Zbigniew Rau a Rzeczpospolita című lapnak azt mondta: az Északi Áramlat–2 gázvezeték megerősíti Németország és Oroszország közös érdekeit, és közvetlen veszélyt jelent majd az európai békére. Szerinte Moszkva úgy tekint a gázvezetékre, mint „a Nyugat egységét szétverő” projektre.
Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban fogadja július 15-én Angela Merkel német kancellárt. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: a látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok további erősítése, a felek tárgyalni fognak egyebek mellett a koronavírus-járvány, illetve a klímaváltozás elleni küzdelemről.
