Kettős nyomás nehezedik Boris Johnsonra

Joe Biden amerikai elnök utasítására Yael Lempert londoni követségi ügyvivő egy hivatalos megrovást nyújtott át a brit kormányfőnek azzal az üzenettel, hogy az EU-val folytatott Brexit-vitájával veszélyezteti az észak-írországi békefolyamatot. Ilyen jellegű diplomáciai demarsot általában ellenséges kormányok szoktak egymásnak küldeni, ez is mutatja mekkora hangsúlyt fektet az amerikai fél az északír helyzet kezelésére.

A tavalyi elnökválasztás után elemzők már megjósolták, hogy az amerikaiak Brexit-ellenes nézeteiknek aktívabban adnak majd hangot, mint a Trump-adminisztráció éveiben. A jelek szerint ezek a jóslatok teljesültek be, sokkal inkább mint az angolok által lelkesen hangoztatott nagyszabású amerikai–brit kereskedelmi megállapodás.

A szokatlanul határozott amerikai fellépés annak is jele, hogy Biden csapata sokkal inkább Brüsszelben látja európai stratégiai partnerét, mintsem Londonban. Ezt erősíti meg Charles Michel, az Európai Tanács elnökének nyilatkozata is, amelyben a jogállamiság tiszteletben tartására szólítja fel Boris Johnson kormányát. A britek ugyanis a Brexit óta egyoldalúan hosszabbítják meg a vámmentes áruforgalmat az EU ír határai mentén, ami szembemegy a Brexit megállapodás szellemével.

A Cornwallban kezdődő G7-es találkozón kétségtelenül központi szerepet kap majd a téma. Bidenéknek is megfelel az, hogy az EU a jogállamiság fogalmával közelíti meg a Brexit-kérdést, ugyanis ez szorosan kötődik az északír békeszerződés problémájához. Ez azért is játszik kulcsszerepet az amerikai külpolitikában, mivel egyrészt az 1997-ben aláírt békeszerződést Bill Clinton közvetítésével kötötték meg, és az amerikai diplomácia ennek sikerét előszeretettel írja saját számlájára. Másrészt az ír helyzet az amerikai belpolitikában egy érzékeny téma, amelynek félrekezelése a választói urnáknál következményekkel járna.

Biden és Johnson tegnap új Atlanti Chartát írtak alá, elkötelezték magukat egyebek mellett a demokrácia és az átláthatóság mellett.

Nem csitul a vita az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közt a britek által a digitális szolgáltatásokra kirótt adó miatt. Az olyan amerikai technológiai óriásokra, mint a Facebook vagy a Google az intézkedés kétszázalékos adót vetett ki, ráadásul ezen cégek bevételére, nem pedig a nyereségére. A brit kormány ezt azzal indokolta, hogy a cégek a profitjukat adómentes országokba vezetik át, és szinte elenyésző összeget adóznak náluk, ahol a nyereséget termelik. A Biden-adminisztráció huszonöt százalékos vámok kirovásával fenyegette meg a brit kormányt, ha az nem módosítja a túlnyomórészt amerikai cégeket érintő digitális adót. Első körben kerámia-, kozmetikai, ruházati cikkek és bútorok importját sújtaná a válaszlépés. Számítások szerint ez 325 millió dolláros kiesést okozna az érintett termékek gyártóinak, ami nagyjából megfelel annak az összegnek, amit a britek remélnek a digitális adó bevételéből. Az amerikaiak a brit intézkedéseket meggondolatlannak és diszkriminatívnak nevezték. (DD)