Külföld
„Bízunk a józan észben”
Deutsch Tamás szerint merényletet követ el az EP baloldali többsége az európai egység ellen a nemzeti helyreállítási tervek átpolitizálásával
A koronavírus elleni beoltást igazoló közös uniós tanúsítványról, valamint a járvány okozta válság utáni helyreállítást célzó uniós tagállami tervekről is vitázott strasbourgi plenáris ülésének tegnapi napján az Európai Parlament.
Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos hangsúlyozta, a július elsejétől érvényes uniós oltási igazolvánnyal az európaiak biztonságos eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy biztonságos körülmények között kezdhessék meg nyári szabadságukat. Az ingyenes igazolványt minden tagállam kiállíthatja, és elfogadják azokat Európa-szerte, hozzájárulva a járvány visszaszorítására bevezetett rendkívüli szabályok feloldásához – ismertette a belga tisztségviselő.
A korlátozások leküzdéséhez ugyan hozzájárulhat egy uniós igazolvány, de a járvány elleni valódi megoldást csak a tömeges oltás jelenti – mutatott rá felszólalásában Hidvéghi Balázs fideszes képviselő. Emlékeztetett, Magyarországon a kormány egy széleskörű tájékoztató kampánnyal és többféle – nyugati és keleti – oltás alkalmazásával érte el azt, hogy az átoltottság mára meghaladja az 53 százalékot.
„Ha van oltás, akkor nincs járvány, és nincs szükség utazási korlátozásokra. Az unió más tagállamaiban is elsősorban az oltási kampányt kellene felpörgetni” – hangsúlyozta. Hidvéghi szerint nem helyes válogatni az oltások között, hiszen egy oltásnak nincs nemzetisége és világnézete, csak hatásfoka. „Bízunk a józan ész erejében” – jegyezte meg.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke a helyreállításról szóló vitában arról tájékoztatott, hogy az EB és az Európai Tanács a jövő héten megkezdi a tagállami tervek jóváhagyását.
Elmondta, hogy eddig 23 uniós tagállamtól kapták meg a 750 milliárd eurót előirányzó helyreállítási alap elköltésével kapcsolatos nemzeti terveket.
„Az EP balos többsége merényletet követ el azáltal, hogy a tervek jóváhagyását át akarja ideologizálni, és politikai vita tárgyává tenni azokat, ahelyett hogy a Tanács és az EB szakmai szempontok alapján hajtaná végre ezt a feladatot" – közölte Deutsch Tamás, a Fidesz delegációvezetője. Megjegyezte, az állásfoglalás-tervezet tartalmazza az úgynevezett fukar országok bírálatait az általuk felelőtlennek kikiáltott déli tagállamokat illetően, valamint a nyugati tagállamok lené-ző politikai támadásait a közép-kelet-euró-pai országokkal szemben, ez pedig „merénylet az európai összefogás ellen”.
Röviden
A 2021–2027 közötti időszakra szóló Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozása nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy az unió külpolitikája koherensebb, rugalmasabb és hatékonyabb legyen – hangsúlyozta Gál Kinga fideszes EP-képviselő az Európai Parlament kedd délutáni, fejlesztéspolitikáról szóló vitájában. A politikus lényegesnek nevezte, hogy a program elkülönít egy pénzügyi tartalékot a váratlanul felmerülő krízishelyzetek kezelésére. Gál Kinga üdvözölte, hogy immár szerepel a fejlesztéspolitikai célkitűzések között, hogy az illegális migrációt a probléma gyökerénél kell kezelni, például az oktatás finanszírozásával. Kiemelte, hogy ez egybeesik a magyar megközelítéssel, miszerint nem az illegális migrációt kell Európába vonzani, hanem a segítséget kell elvinni a migránsokat kibocsátó országokba.
Hatékonyabbá kell tenni az Európai Unió fejlesztéspolitikáját, hogy a partnerországok polgárai ne kényszerüljenek lakóhelyük elhagyására – hangsúlyozta Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő a fejlesztéspolitikai vitában. A KDNP politikusa kiemelte, a fejlesztési együttműködés középpontjába a helyben segítést kell tenni, a migráció kiváltó okainak kezelését. Emlékeztetett, bármilyen érdemi előrelépés előfeltétele a biztonság, ezért több régióban – például a Száhel-övezetben – is elsősorban ezen kell dolgozni. Hölvényi szerint láthatóvá és érthetővé kell tenni az uniós polgároknak az EU fejlődő országokban vállalt szerepét.
