Biden újabb radikális reformokat ígér

Száz évvel ezelőtt az oklahomai Tulsa város feketék lakta negyedé­ben egy színes bőrű fiatalember letartóztatása után lövöldözés történt a helyi feketék és fehérek, köztük a fogházat őrző rendőrök között, aminek következtében tíz fehér és két fekete lakos életét vesztette.

Az ezt követő zavargásokban dokumentálhatóan meghalt további 24 fekete és egy fehér polgár is, de egyes becslések szerint a halottak száma elérhette a háromszázat is. A zavargások során a jómódúnak tartott feketék lakta Black Wall Street városrész nagy része is elpusztult.

Biden elnök beszédében épp az utóbbi tényre fektetett erős hangsúlyt, kiemelve a rombolás generációkon keresztül jelentkező súlyos gazdasági hatásait. Az országszerte hasonló megélhetési problémákkal küzdő fekete közösségek gazdasági támogatására két kezdeményezés indítását ígérte.

Elsősorban az ingatlanok értékesítésébe és biztosítási besorolásába szeretne törvényi szinten beavatkozni. Az úgynevezett „pirosvonalazás” ellen venné fel a harcot, amivel a fekete közösségek lakta negyedekben található ingatlanok árainak leértékelését szüntetné meg, és az ezekre vonatkozó biztosítási összegeket szabályozná úgy, hogy ezek ne lehessenek magasabbak a fehérek lakta negyedekben található hasonló ingatlanok biztosításánál.

Kiemelte, hogy a fekete amerikaiak közt ma alacsonyabb az ingatlantulajdonosok aránya mint ötven évvel ezelőtt. A második reform a feketék tulajdonában levő kisvállalkozások megsegítését venné célba. A szövetségi kormány évente több száz milliárd dollár értékben ír alá szerződéseket kisebb cégekkel. Biden az ilyen megbízások legalább tíz százalékát a hátrányos helyzetű, főleg feketék tulajdonában levő vállalkozásoknak adná, ezt az összeget később tizenöt százalékra emelné.

A hasonló, központilag irányított piacszabályozás kritikusai rámutatnak arra a tényre, hogy a Bill Clinton vezette adminisztráció a 2000-es évek elején hasonló meggondolásból próbálta felülírni az amerikai ingatlanpiac szabályait. Az etnikai kisebbségek és a gazdaságilag kiszolgáltatottabb társadalmi rétegek könnyebb lakáskölcsönhöz jutása érdekében gyakorlatilag megszüntette a kölcsönök megítélése feletti felügyeletet, amelynek hatására 2008-ra egy precedens nélküli krízis alakult ki az amerikai ingatlanpiacon.

Joe Biden beszédében megemlítette az amerikai választójog reformját is, amire elmondása szerint azért van szükség, mert a 2020-as választások során a kisebbségek képviselői jogi nehézségekbe ütköztek, és különböző perekkel próbálták őket megfé-lemlíteni vagy megakadályozni abban, hogy érvényesítsék szavazati jogukat. A tervezett változások szerint a szavazók több esetben személyazonosságuk hitelesítése nélkül is az urnákhoz járulhatnának.

Az elnök az új törvény szükségességét azzal is indokolta, hogy tavaly sokan nem tehették le voksukat, azt viszont beszédében ő is elismerte, hogy 2020-ban a világjárvány ellenére is annyian járulhattak a szavazói urnákhoz, mint az Egyesült Államokban korábban még soha. A törvény ellenzői szerint viszont az ilyen reformok lehetetlenné tennék a szavazói visszaélések megakadályozását.

Beszédében az amerikai elnök végül a Capitolium januárban történt megszállása és a száz évvel ezelőtti tulsai incidens közötti vélt összefüggést ecsetelte. Véleménye szerint a washingtoni tüntetők, akiket fehér szélsőségeseknek és csőcseléknek nevezett, hasonlóan viselkedtek, mint a tulsai támadók.

Véleménye szerint a fehér extrémisták terrorizmusa jelenti ma a legnagyobb belső veszélyt az Egyesült Államok számára. Az ő számlájukra írta az Amerikában élő távol-keleti és zsidó közösségek elleni támadásokat is, amelyek megfékezésére Biden egy terrorizmusellenes új rendelkezés meghozatalát ígérte.