A botrány nem érdeke a nagyhatalmaknak

Bombaként robbant a hír hétfőn, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a dán hírszerzés egyik egységének segítségével magas rangú német, norvég, francia és svéd tisztségviselők után kémkedett 2012 és 2014 között. A DR dán közmédia a Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat (FE) belső vizsgálatára hivatkozott, amit az hivatalosan nem erősített meg.

A híradás szerint mások mellett Angela Merkel német kancellár is a célpontok között volt. Merkel még aznap, Emmanuel Macron francia elnökkel közösen a hírek tisztázását kérte a dán kormánytól, és elfogadhatatlannak nevezte a szövetségesek közti kémkedést. Az elmúlt napokban európai vezetők sora követelt magyarázatot. A kínai külügyminisztérium élesen bírálta az Egyesült Államokat, amelyet a világ hekkernagyhatalmának nevezett.

A France24 hírportál tegnap emlékeztetett, az amerikai kiberkémek törekvése az egész világ lehallgatására nem újdonság, a Moszkvában menedékre lelt kiszivárogtató, Edward Snowden is leleplezte a tevékenységüket 2012-ben. A portálnak nyilatkozó szakértő szerint csak első hallásra lehet meglepő, hogy Washington egy kis ország segítségét vette igénybe: valójában már 2020 tavaszán sok bírálat érte az FE-t, amiért lehetővé tette az NSA-nek dán tisztségviselők és ipari csoportok lehallgatását.

„Az információ a 21. század kőolaja, a nagyhatalmak szeretnek minél többet birtokolni belőle” – fogalmazott lapunknak Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Mint mondta, az aktuális botrány várhatóan hamar lecseng, egyik nagyhatalomnak sem érdeke ugyanis azt fokozni, hiszen a NATO-n, sőt az EU-n belüli szövetséges nagyhatalmak közt távolról sem példátlan egymás lehallgatása, ez már többször kiderült. Megjegyezte, a zárt ajtók mögött egészen biztosan lesz egy kis asztalcsapkodás.

A szakértőt azzal kapcsolatban is kérdeztük, hogy Snowden a Twitteren rámutatott, Joe Biden amerikai elnöknek – az Obama-adminisztráció akkori alelnökének – egészen biztosan tudnia kellett arról, hogy lehallgatják az európai szövetségeseiket.

Horváth József emlékeztetett, a 2001-es New York-i terrortámadás után az amerikai politikai elit konszenzussal átszervezte a titkosszolgálati közösségeket, összehangolta a munkájukat, egységesítette az információáramlást, tehát nagyon kicsi az esélye, hogy valamely szolgálat a saját szakállára dolgozzon. Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy Biden tudott ezekről az akciókról, ám ennek mai pozíciójára aligha lesz bármilyen hatása.