Külföld
Újabb botrány Németországban
Több helyen is csalások történtek az ingyenes koronavírustesztekkel sajtóbeszámolók szerint, Jens Spahn szigorúbb ellenőrzéseket ígért
Egyes németországi tesztközpontok több száz olyan koronavírusteszt árára adtak be visszatérítési igényt az állam felé, amelyeket el sem végeztek – írta meg a minap a Süddeutsche Zeitung. A szövetségi kormány újranyitási tervének központi eleme a széleskörű tesztelés, az állam hetente egy gyorstesztet finanszíroz az állampolgároknak. Jelenleg azoknak, akik nincsenek beoltva és nem estek át igazoltan a betegségen, egy negatív tesztet kell felmutatniuk, ha például étterembe, múzeumba vagy állatkertbe látogatnak.
A kormány áprilisban és májusban 660 millió eurót költött a német média szerint a tesztprogramra. Az ügyészség olyan teszthelyszíneket működtető vállalatok ellen indított vizsgálatot, akik a gyanú szerint jóval több tesztről adtak le számlát az egészségügyi minisztériumnak, mint amennyit valójában elvégeztek.
A Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) szerint Spahn figyelmen kívül hagyta az esetleges csalásokra vonatkozó figyelmeztetéseket. Utalva a korábbi maszkbeszerzési botrányokra Carsten Schneider SPD-s képviselő a dpa hírügynökségen azt mondta: „A maszkok után most a gyorstesztek. Az egészségügyi minisztérium vezetőségének kudarca elfogadhatatlan méreteket öltött.”
A kritikákra reagálva Spahn a Twitteren azt írta: „függetlenül attól, hogy maszkokról vagy tesztekről van szó, mindenkinek szégyellnie kell magát, aki bűncselekmények által a saját gazdagodására használja fel a világjárványt”. Hozzátette, hogy a visszaélések megelőzése érdekében szigorúbb ellenőrzésre lesz szükség. Spahn szerint a tesztközpontokat üzemeltető vállalatok túlnyomó többsége elkötelezetten és szakmailag magas szinten végzi munkáját.
Nagyobb elkötelezettségre és tartalmi egyértelműségre szólította fel Armin Laschetet, a CDU/CSU kancellárjelöltjét a CDU ifjúsági szervezetének vezetője. Tilman Kuban a Der Spiegelnek adott interjúban közölte: több ösztönzést vár arra vonatkozóan, hogy „hova kellene vezetni Németországot”. Hozzátette: a CDU/CSU választási programjának ki kellene zárnia minden esetleges adóemelést a választás után.
Vita alakult ki a napokban amiatt, hogy múlt szombaton Max Ottét választotta új elnökének a CDU konzervatív szárnyának csoportja, az Értékek Uniója (WerteUnion). Az 56 éves közgazdász 2021 januárjáig a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz köthető Desiderius Erasmus Alapítvány kuratóriumi tagja volt. A CDU-ban többször határozottan elítéltek bárminemű együttműködést az AfD-vel, ahogyan ezt tette tegnap Laschet is, aki a pártvezetés ülésén hangsúlyozta: bárki, aki az AfD-vel való együttműködésen gondolkodik, a teljes CDU együttes ellenállásával fogja szembe találni magát.
Azzal kapcsolatban, hogy az Értékek Uniója a sokak által szélsőjobboldalinak tartott Ottét választotta elnöknek, Laschet a dpa hírügynökség szerint közölte: „Ennek a csoportnak semmi köze a CDU-hoz. Sem tartalmi, felépítési, sem szervezeti szempontból.” Ezt megelőzően Lars Klingbeil, az SPD-főtitkára az AfD-hívek puccsának nevezte Otte megválasztását, valamint felszólította a CDU-t, hogy zárják ki a pártból azokat a tagokat, akik a jobboldali párttal szimpatizálnak. A WerteUnion egyébként bejegyzett egyesületként működik, de nem tartozik a hivatalos pártszervezetek közé.
Bidennek tudnia kellett a Merkel utáni kémkedésről
A dán hírszerzésen keresztül magas rangú német, francia, svéd, illetve norvég tisztségviselők, köztük Angela Merkel német kancellár után is kémkedett az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a 2010-es évek első felében – jelentette több európai médium hétfőre virradóra a Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat (FE) belső vizsgálatára hivatkozva. A többek között a dán DR állami műsorszolgáltató, valamint a német Süddeutsche Zeitung birtokába jutott jelentés szerint 2012 és 2014 között az NSA dán információs csatornákat felhasználva telefonhívásokhoz, szöveges üzenetekhez és chaten belüli üzenetváltásokhoz fért hozzá a tisztségviselők telefonjain, célzott lehallgatásokkal és az NSA által kifejlesztett Xkeyscore adatelemző szoftverrel.
A vádakra sem az NSA, sem az amerikai hírszerzési igazgató nem kívánt reagálni. A nemzetbiztonsági ügynökséggel szemben már 2013-ban is felmerültek hasonló vádak, amikor az NSA egykori munkatársa, Edward Snowden szigorúan titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra arról, hogy a szervezet mások mellett európai szövetséges országok politikusainak kommunikációját figyelte meg. Snowden az adatszivárogtatást követően Oroszországba menekült, ahol menedékjogot kapott. Az NSA volt munkatársa a Twitteren úgy reagált: Joe Biden amerikai elnök közelgő európai látogatásán választ adhat a vádakra, ugyanis alelnökként személyesen részt vett az amerikai szövetségesek utáni kémkedésben. Hozzátette: az ügy teljes körű nyilvánosságra hozatalára van szükség.
(HSz)