Külföld

A nagy francia nyelvi háború

Halálos fenyegetésnek nevezte a párizsi akadémia az úgynevezett inkluzív írást, a gendervita begyűrűzése nehezíti az olvasást, céljai pedig kétesek

Nagy társadalmi vitát váltott ki Franciaországban az úgynevezett inkluzív vagy gendersemleges írásmód elterjedése és annak betiltása is. A gyakorlat támogatói azt állítják, a nők láthatóságát akarják növelni, ellenzői szerint viszont elcsúfítják, olvashatatlanná teszik a francia nyelvet.

A nagy francia nyelvi háború
Fotó: Ludovic MARIN / AFP

Francois Jolivet francia kormánypárti képviselő februárban törvényjavaslatot nyújtott be az inkluzív – azaz nemsemleges vagy gendersemleges – írás betiltására a közszolgálatban tevékenykedő jogi személyek számára, a tervezetet a kormánypárt és az ellenzék soraiból egyaránt támogatták, álláspontjuk szerint az az írásmód, amit nem mindenki ért, nehézségeket okoz.

Májusban Jean-Michel Blanquer közoktatási miniszter hivatalosan is betiltotta az iskolákban az inkluzív írást, amelynek egyik jellegzetes eszköze, hogy a szóba illesztett ponttal egyszerre akarja megjeleníteni a szavak női és férfi alakját azon szavak esetében, ahol az általános alak maszkulin. Azzal ugyanakkor Blanquer is egyetértett, hogy szisztematikusan nőiesíteni kell a nők által betöltött tisztségek elnevezését. A miniszter szerint az inkluzív alakok használata nagyban megnehezíti az olvasást, hiszen széttöri a szavakat.

A francia döntésre a napokban reagált Caroline Désir vallon oktatási miniszter, aki jelezte, nem szeretné betiltani az inkluzív írást Belgium francia ajkú részén. Mint mondta, minden eszközzel harcolni kell a szexizmus és a diszkrimináció ellen.

A nagy társadalmi vitát kiváltó gyakorlat hívei szerint láthatóbbá kell tenni a nőket a nyelvben, mert ha ott nincs egyenlőség, a társadalomban sincs. Úgy vélik, a nyelvtan hagyományosan a férfiakat helyezi előtérbe, hiszen a francia nyelvben ha egy olyan csoportról van szó, amelyben férfiak is vannak – a nők számától függetlenül –, a ragozás a férfialakhoz igazodik.

Az inkluzív írás hívei szerint ez hátráltatja a nemek egyenlőségét, patriarchális társadalmat teremt. Szándéka szerint a nők szerepét erősítő írásmódnak három fajtája van. Egyrészt megteremti a foglalkozások női alakját, ami a franciában nem minden esetben létezik automatikusan (például az „un professeur” mellett létrejön az „une professeure”).

Másrészt bevezeti a már említett központozást, egy vegyes baráti társaság már nem általánosan „amis”, hanem női alakot is megjelenítve a szóban „ami.e.s.” A harmadik megoldás pedig az, hogy általános szavakat kell használni a férfialakok helyett, az „emberi jogok” kifejezésben például a férfit is jelentő „homme” szó helyett az általános „humain”-t kell használni.

Számos problémát okoz az inkluzív írás. A szavakba írt pontok és a szavak különböző alakban való ismétlése nehezíti az olvasást, különösen azok számára, akik eleve valamilyen nehézséggel küzdenek, például diszlexiások. A francia gyerekeknek már így is elég gondjuk van az olvasással, az oktatási tárca 2016-os kutatása szerint a felső tagozatba lépők húsz százaléka nem tud olvasni.

Az inkluzív írás használatához nagyon jól kell ismerni a francia nyelvtant. A központozás ráadásul vizuálisan is rongálja a nyelvet, rontja a dallamosságát. Már most is jelentős hatást tett a nyelvre, hagyományosan ugyanis a férfi többes szám eredendően inkluzív, olyan csoportra vonatkozik, amelyben nők is vannak, most már azonban szokás külön használni mindkét alakú szót, így paradox módon kirekesztővé teszi a szavakat.

A vitának civilizációs eleme is van, hiszen a francia harminchárom országban hivatalos nyelv. Kulturális erőt jelent, ami most veszélybe került. Az inkluzív írás elutasítása nem a változások elutasítását jelenti, hiszen csak a holt nyelvek nem változnak. A változásokkal a nyelv a valósághoz alkalmazkodik, a foglalkozások női alakjának megjelenése például kifejezi, hogy már nők is betölthetnek olyan munkaköröket, amelyeket korábban nem.

A hirtelen, forradalmi változtatások azonban nem ebbe a kategóriába tartoznak. A francia nyelvet őrző, négyszáz éves Académie Francaise egyöntetű álláspontja szerint az inkluzív írás új gyakorlata halálos fenyegetés a francia nyelvre. A nyelvtani nem egyébként a francia nyelvben igen gyakran önkényes, hiszen például az egér szó franciául nőnemű, pedig bármilyen nemű egérre vonatkozhat.

Natacha Polony újságíró a Marianne című lapban úgy fogalmazott, teljességgel ellentmondásos, hogy ugyanazok a feminista aktivisták, akik szerint a biológiai nemnek semmi köze a genderhez, nem képesek megérteni, hogy a társadalmi nemnek és a nyelvtani nemnek valóban nincs köze egymáshoz.

A németeknek is kezd elegük lenni

Elutasítja a gendersemleges írást a németek 65 százaléka az Infratest Dimap friss felmérése szerint, amit a Welt am Sonntag tett közzé vasárnap. Tavaly ezen gyakorlat elutasítottsága még csak 56 százalékos volt. A gendersemleges írás a németben leginkább arra irányul, hogy a csoportokra utaló többes számú főneveknél ne a férfiakra utaló alak legyen az általános, hanem a nők is jelenjenek meg.

Ezt vagy a nyelvtani nem szempontjából semleges szavakkal érik el, vagy – leggyakrabban – egy nagy I betűt, esetleg alsó kötőjelet írnak a szóba: gendersemleges német írással tehát a „választók” vagy „WählerInnen” vagy „Wähler_innen”. A nők jobban elfogadják ezt a gyakorlatot, mint a férfiak, de köztük is 59 százalék az elutasítottsága (tavaly 52 volt).

A gendersemleges írás még a magukat legprogresszívabbnak tartó zöldpárti szavazókat is megosztja: 48 százalék elutasítja, 47 támogatja. Az összes többi párt támogatói közt többségben vannak a gyakorlat elutasítói, a legnagyobb arányban – 83 százalék – a jobboldali Alternatíva Németországnak (Afd) hívei közt. A Franciaországban elrendelt tilalmat a németek 51 százaléka inkább elutasítja, 36 százaléka inkább támogatja.
(ŐM)

Kapcsolódó írásaink