Külföld

The New York Times: Az uniós vakcinabeszerzés szánalmas kudarc

Hazardírozás járvány idején

Az Európai Unió első reakciója a koronavírus betörésére kaotikus és részleges volt, ezért koordinált és átfogó kiutat akartak mutatni a járványból, de ez nem sikerült – értékelte az Európai Bizottság (EB) teljesítményét hétfőn a The New York Times.

Az amerikai lap publicisztikája szánalmas kudarcnak nevezte a közös uniós vakcinabeszerzést. A szerző rámutatott, az uniós intézmények – és különösen az EB – célja az volt, hogy növeljék a hatalmukat. A vakcinabeszerzés központosításával nagyobb befolyást akartak szerezni az uniós egészségügyi politika felett, az ilyen hatáskör-átruházások pedig ritkán visszafordíthatók, még akkor is, ha a konkrét ügy kudarcba is fullad.

Az unió arra is törekedett, hogy megmutassa saját geopolitikai súlyát, képességét az egységes fellépésre, ez azonban óriási intézményi kísérletté vált egy világjárvány közepén – a hazardírozás nem jött be. Németország a New York Times szerint lehetőséget látott a közös akció támogatásában, hogy javítson saját megítélésén, miután az első hullámban eleinte nem volt hajlandó segíteni más tagállamoknak.

A francia vezetésnek is megvoltak az indokai, Emmanuel Macron elnök például az uniót a transznacionális szolidaritás mintaképének akarta beállítani, szemben az általa sűrűn bírált populista nacionalizmussal – ráadásul az egyik első szerződés épp francia Sanofival köttetett. A lap szerint mostanra végre elkaphatja a fonalat az unió, de az intézményrendszerének megítélésén esett csorbát ez aligha köszörüli ki.

Kapcsolódó írásaink