Külföld

Nemzetközi össztűz Izraelre

Angela Merkel német kancellár ismét elítélte a Gázai övezetből Izrael ellen intézett rakétatámadásokat, és szolidaritásáról biztosította az országot

Rossz döntésnek bizonyult Izrael részéről a külföldi hírügynökségeknek otthon adó toronyház lebombázása, mind az ott dolgozó sajtóorgánumok, mind az Egyesült Államok bizonyítékot és vizsgálatot követel.

Nemzetközi össztűz Izraelre
A zsidó pünkösd alatt sem maradt abba a Hamász rakétaesője
Fotó: AFP/Ahmad Gharabli

Komoly nemzetközi bírálattal szembesül Izrael, amiért szombaton lebombázott egy toronyházat, amely több médium irodájának, köztük az Associated Press (AP) amerikai hírügynökségnek és az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak is otthont adott. Mint arról korábban beszámoltunk, a zsidó állam hadvezetése azzal indokolta a támadást, hogy az épületben a Hamász iszlamista szervezet végez hírszerzési feladatokat.

Vasárnap Sally Buzbee, az AP főszerkesztője közölte, hogy független vizsgálatot követelnek a támadás miatt. Hozzátette: az izraeli kormány még nem szolgáltatott egyértelmű bizonyítékot, amely alátámasztaná a bombázás jogosságát. Buzbee szerint az AP tizenöt éven át működtette irodáit a toronyházban, és soha nem tájékoztatták arról, hogy a Hamász is az épületben tevékenykedik. A Riporterek Határok Nélkül (RFS) nemzetközi sajtószervezet a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy háborús bűntényként vizsgálja meg az esetet. Az RSF szerint a támadás szándékosan a tájékoztatás meggátlására történt.

Szintén bizonyítékokat követelt Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a toronyház megtámadásának ügyében. Az AP megjegyzi, hogy Washingtont és Joe Biden demokrata amerikai elnököt is egyre több kritika éri, amiért nem gyakorol nyíltan kellő nyomást Izraelre annak érdekében, hogy fejezze be a Gázai övezet támadását, és az amerikai külpolitika egyben gátolja az ENSZ Biztonsági Tanácsát a tűzszünetre felszólító nyilatkozat kiadásában.

Időközben több vezető politikus is egyeztetett Izrael és a Hamász konfliktusa kapcsán. Tegnap Recep Tayyip Erdogan török elnök Ferenc pápával egyeztetett telefonon a válságról. A török elnök szerint Izrael fenyegeti a közel-keleti régió biztonságát, és szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség adja meg Izraelnek a megérdemelt, elrettentő leckét. Erdogan azt is hozzátette, hogy amíg a nemzetközi közösség nem sújtja szankciókkal Izraelt, a palesztinok továbbra is mészárlás áldozatai lesznek.

Angela Merkel német kancellár tegnap telefonon egyeztetett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kancellár ismét elítélte a Gázai övezetből Izrael ellen intézett rakétatámadásokat, és szolidaritásáról biztosította az országot. Emmanuel Macron francia államfő pedig Párizsban tárgyalt Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel a mielőbbi tűzszünet eléréséről. A megbeszélés végén Macron megismételte, hogy támogatásáról biztosítja Egyiptom közvetítő szerepét a szemben álló felek között.

Vasárnapról hétfőre virradóra folytatódtak a harcok Izrael és a Hamász között, és sávuot, azaz a zsidó pünkösd ünnepén is folytatódott a kölcsönös rakétaháború. A Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy a mostani támadásokban 42 palesztin veszítette életét. Az ENSZ közlése szerint eddig 42 ezren kényszerültek elmenekülni otthonukból Gázában.

Bajor belügyminiszter: Erdogan is felelős az antiszemita erőszakért
 

Berlinnek most lépnie kell
 

Megdöbbentették a Berlinben szombaton tartott Izrael-ellenes tüntetésen történtek Wolfgang Schäublét. A német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke a Bild című lapnak azt mondta: a közel-keleti konfliktust nem Németországban fogják megoldani, és nem fogják engedni, hogy megfélemlítsék a zsidó vallásúakat az országban.

A kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa szigorú büntetést követelt az antiszemitákkal szemben, illetve a zsidó közösségek és intézmények lehető legnagyobb védelmére szólított fel. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, ugyanakkor az antiszemitizmus, a gyűlölet és az erőszak nem elfogadható – tette hozzá. Schäuble nyilatkozatában kiemelte: a kormánynak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az integráció hatékonyabbá tételének érdekében.
 

Elítélte az elmúlt napok antiszemita incidenseit Olaf Scholz, a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje is. A politikus a Funke médiacsoport lapjainak úgy fogalmazott: a törvény teljes szigorát érezniük kell azoknak, akik zsidó intézményekre támadnak, ahogyan azoknak is, akik zsidóellenes rigmusokat kiabálnak a tüntetéseken.
 

Észak-Rajna-Veszfália tartomány CDU-s belügyminisztere, Herbert Reul a ZDF csatornán hétfőn arról beszélt, hogy az integrációs erőfeszítések során tudatosítani kell a bevándorlókban Németország Izraelhez fűződő különleges felelősségét.
 

Joachim Herrmann bajor belügyminiszter Recep Tayyip Erdogan török elnököt is felelőssé tette az elmúlt napok Izrael-ellenes tüntetéseiért.


A tüntetők főként nem jobboldali szélsőségesek, hanem olyan muszlim háttérrel rendelkező emberek, akik részben Erdogan durva nyilatkozatainak köszönhetően úgy érzik, a konfliktusokat a német utcákon kell megoldaniuk – fogalmazott a Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Bildnek.


Hangsúlyozta, hogy az izraeli zászlók égetése, valamint a zsidók elleni gyűlölet terjesztése bűncselekménynek minősül, emellett kitoloncolással fenyegette meg azokat a bevándorlókat, akik nem hajlandók elfogadni a német értékeket.
(HSz)

Bident felkészületlenül érte a válság

Teljesen felkészületlenül érte Joe Biden amerikai elnök kormányzatát Izrael és a Hamász ismételt fegyveres konfliktusa – írja a The Globe and Mail. A hírportál emlékeztet, hogy a koronavírus elleni küzdelem, a klímaváltozás és Kína katonai és kereskedelmi fenyegetése mellett az Egyesült Államok nem állt készen egy újabb közel-keleti válság kezelésére.

Kifejtik, hogy az amerikai elnök még izraeli nagykövetet sem nevezett ki, ráadásul a Közel-Kelettel foglalkozó stábjának továbbra sem áll rendelkezésére elegendő szakértő. Hozzáteszik, hogy Biden nem rendelkezik azzal a kiváló kapcsolatrendszerrel, amit elődje, Donald Trump épített ki Izrael vezetésével. Biden számára belpolitikai­lag is fontos a palesztin kérdés kezelése, ugyanis számos amerikai zsidó támogatta őt a választáson.
(SI)

Röviden
 

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök elítélte a palesztinpárti és Izraellel szolidáris tüntetők közt Montreálban a hét végén kitört erőszakot, valamint a demonstrációkon elhangzott gyűlöletbeszédet és antiszemita megnyilvánulásokat. A hétvégén Montreálban néhány száz demonstráló összeverekedett egymással, a rendbontás megfékezésére tömegoszlató eszközöket is be kellett vetnie a rendőrségnek.
 

Az ellenségeskedés Izraelben és Gázában szörnyű, a harcoknak azonnal véget kell vetni – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács (BT) vasárnapi rendkívüli ülésén. A BT többször próbált már meg nyilatkozatot elfogadni a kiújult konfliktus ügyében, de ezeket az Egyesült Államok rendszerint blokkolta. Vang Ji kínai külügyminiszter felszólította Washingtont, hogy vállalja a felelősségét, és támogassa a tanácsot a helyzet kezelésében.
(SI)

Kapcsolódó írásaink

Netanjahu a végsőkig kész folytatni a harcot

ĀEgyre több civil áldozata van Izrael és a Hamász konfliktusának, ami miatt számos kritika éri a zsidó államot – Az unió Külügyi Tanácsa kedden rendkívüli tanácskozást tart