Külföld

Netanjahu a végsőkig kész folytatni a harcot

Egyre több civil áldozata van Izrael és a Hamász konfliktusának, ami miatt számos kritika éri a zsidó államot – Az unió Külügyi Tanácsa kedden rendkívüli tanácskozást tart

Egy hete zajlanak a harcok Iz­rael és az iszlamista palesztin szervezet, a Hamász között a Gázai-övezetben. A nemzetközi közvélemény egyre kritikusabb Izrael aránytalan fellépése miatt.

Netanjahu a végsőkig kész folytatni a harcot
A sajtóirodáknak otthont adó toronyház lebombázása heves tiltakozást váltott ki
Fotó: AFP/Majdi Fathi

A hétvégén is folytatódtak a kölcsönös rakétatámadások Izrael és a Hamász között. Szombaton egy izraeli légi csapás következtében romba dőlt egy tizenkét emeletes irodaház, amely több médium irodájának, köztük az AP amerikai hírügynökségnek és az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak is otthont adott.

Az izraeli hadvezetés a légi csapás előtt egy órával figyelmeztetést adott ki arra, hogy ürítsék ki az épületet. A támadást azzal indokolták, hogy az épületben a civil sajtó mellett működött a Hamász hírszerzése is.

A toronyház lerombolását többen a sajtó elleni agressziónak minősítették. Musztafa Szuag, az al-Dzsazíra igazgatója háborús bűntettnek minősítette az izraeli akciót, Gary Pruitt, az AP vezérigazgatója pedig sokkolónak és rémisztőnek nevezte a zsidó állam lépését.

A több sajtóorgánumnak is otthont adó toronyház elleni támadás heves nemzetközi tiltakozást váltott ki. António Guterres ENSZ-főtitkár nagyon aggasztónak nevezte a lépést. Ahmed Abul Geit, az Arab Liga főtitkára felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy „tegyen eleget kötelezettségeinek, és vonja felelősségre Izraelt”.

Vang Ji kínai külügyminiszter is felszólította az ENSZ BT-t, hogy tegyen meg mindent az erőszak megállításáért, és az Egyesült Államokat vádolta, amiért Washington „szemben áll a nemzetközi igazságossággal”.

Mind­emellett számos tüntetés volt szerte a világon az izraeli–palesztin konfliktus miatt, a demonstrálók mind Iz­raelt ítélték el hírügynökségi jelentések szerint. Tegnap Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője összehívta a Külügyi Tanács rendkívüli ülését a konfliktus miatt.

Joe Biden amerikai elnök szombaton telefonon egyeztetett Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. A Fehér Ház közlése szerint Biden megerősítette Netanjahunak, hogy Washington támogatja Izrael jogát az önvédelemre.

Mahmúd Abbászt az amerikai elnök nyugalomra intette a harcokkal kapcsolatban, és megerősítette támogatását a kétállami megoldás iránt – jelentette a palesztin sajtó. Biden közölte, hogy országa mindent meg fog tenni a béke helyreállítására. A palesztin médiumok arról is beszámoltak, hogy Biden elítélte a palesztinok kilakoltatását Kelet-Jeruzsálemből.

Netanjahu szombaton este kijelentette: addig folyik a palesztin támadók ellen a megtorlás, „amíg szükséges”. Egyben figyelmeztette a Hamász vezetőit, hogy „nem tudnak elbújni se a felszínen, se a föld alá. Senki sem védett.”

Szombatról vasárnapra virradóra Izrael mintegy száz rakétát lőtt ki a Hamász gázai övezeti célpontjaira, köztük a Hamász politikai vezetőjének, Jahíje Szinuár és az ő testvérének, Mohamed Szinuár házára. Tegnap is folytatódott a „Falak őrzői” hadművelet: a Hamász a Gázai övezet környékén lévő izraeli településeket támadta. A Gázai-övezetből eddig 181 halálesetet jelentettek, köztük 52 gyermek és 31 nő vesztette életét.

Seehofer kemény fellépést ígért az antiszemitákkal szemben, Weber az egész EU-ban büntetné a vallások elleni uszítást
 

A palesztinokért tüntettek Európában

Berlinben összecsapások törtek ki az Izrael-ellenes tiltakozók és a rendőrök között
Berlinben összecsapások törtek ki az Izrael-ellenes tiltakozók és a rendőrök között
Fotó: AFP/Abdulhamid Hosbas

Az izraeli hadsereg Gázai övezeti légi csapásai ellen tüntettek több németországi városban is szombaton. Berlin Neukölln negyedében hozzávetőleg háromezer-ötszázan vonultak utcára. Mivel a résztvevők nem tartották be a járványügyi előírásokat, a biztonsági erők oszlatni kezdték a tömeget, mire a demonstrálók közül többen palackokkal, kövekkel és petárdákkal dobálták meg a rendőröket, akik órákig képtelenek voltak ellenőrzésük alá vonni a helyzetet. Hamburgban, Frankfurtban, Hannoverben és Lipcsében viszonylagos békében zajlottak le az Izrael-ellenes tüntetések.
 

Az izraeli–palesztin konfliktus újbóli kiéleződése óta több antiszemita incidens történt az országban, amelyet a szövetségi kormány határozottan elítélt. Horst Seehofer német belügyminiszter kemény lépéseket helyezett kilátásba az antiszemita bűncselekmények elkövetőivel szemben. A tárcavezető a Bild am Sonntagnak kijelentette: „Nem tűrjük, hogy izraeli zászlókat égessenek, és zsidó intézményeket támadjanak német földön. A zsidók soha többé nem élhetnek félelemben Németországban, a hatóságok mindent meg fognak tenni a biztonságukért” – tette hozzá.
 

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője a Berliner Morgenpostban tegnap megjelent nyilatkozatában közölte: az utóbbi napok antiszemita tüntetéseinek tanulságaként az egész unióban büntetni kellene a vallások elleni uszítást és gyűlölködést. A bajor politikus szerint az EU-nak a legélesebben el kell ítélnie a terrortámadásokat, és ki kell állnia Izrael önvédelemhez fűződő joga mellett.
 

A hatósági tilalom ellenére Párizsban is százak tüntettek szombaton a közel-keleti erőszak ellen. A francia biztonsági erők könny­gázzal és vízágyúval oszlatták a demonstrálókat. Londonban a tiltakozók azt követelték a brit kormánytól, hogy járjon közben az izraeli légi csapások leállítása érdekében. Madridban pedig mintegy kétezer-ötszázan tüntettek azt követelve, hogy Európa szakítsa meg az együttműködést Izraellel.

Kapcsolódó írásaink

Komoly esély a Közel-Keletnek

ĀDonald Trump nagy külpolitikai sikert aratott az elnökválasztás előtt, Benjamin Netanjahu pedig stabilizálta helyzetét az izraeli belpolitikában