Külföld
Provokáció és válaszcsapás a Közel-Keleten
Egy hosszú konfliktus nem áll Izrael érdekében – mondta lapunknak Sümeghi Lóránt elemző

Péntekre virradóra folytatódtak a Hamász rakétatámadásai Izrael ellen. A zsidó államot védő „Vaskupola” légvédelmi rendszernek köszönhetően a rakéták többsége nem ért célba. A rakétatámadások mellett tovább zajlottak az összecsapások országszerte zsidó és arab csoportok között, több súlyos sérült is van.
Fordulat történhet az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT), miután Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön közölte: Washington támogatja, hogy a BT a jövő hét elején összeüljön megvitatni az izraeli–palesztin konfliktust. Az Egyesült Államok ugyanis korábban blokkolt egy ilyen rendkívüli ülést.
A jelenlegi izraeli válaszcsapások tulajdonképpen reakciók az egy hónapja tartó palesztin provokációkra – nyilatkozta lapunknak Sümeghi Lóránt. A Századvég Intézet vezető elemzője emlékeztetett, áprilisban a kelet-jeruzsálemi damaszkuszi kapu lépcsőjét érintő tilalom volt a kiindulópontja a mostani zavargásoknak, és a palesztin fiatalok agresszív fellépése csak fokozta a helyzetet. Miután az al-Aksza-mecsetnél ismét összecsapások törtek ki a palesztin tüntetők és az izraeli rendőrök között, borítékolható volt a további erőszakos incidensek elszaporodása – tette hozzá az elemző.
Sümeghi arra is felhívta a figyelmet, hogy a palesztin kérdés megfelelő kezelése komoly politikai tőkét jelenthet a jelenleg a kormányzásért küzdő izraeli pártok számára. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy elhúzódó konfliktus a nemzetközi politika szemében nem túl szerencsés Izraelre nézve, mivel az izraeli hadsereg messze túlerőben van a Hamászhoz képest. Megjegyezte, hogy a jelenleg zajló koalíciós tárgyalásokra is rányomja a bélyegét a kialakult helyzet, mivel az arab pártok bevonása nagyon nehézzé vált.
A palesztin vezetés jövőjében is fontos szerepet tölt be a mostani konfliktus – mondta Sümeghi, hozzátéve: Mahmúd Abbász palesztin elnök Izrael magatartására hivatkozva halasztotta el a május 22-re meghirdetett palesztin parlamenti választásokat. Rámutatott, hogy a valóságban Abbásznak komoly politikai ellenfelei vannak, és a választók jelentős hányada elégedetlen a munkájával. Beszédes tény, hogy legutóbb 15 évvel ezelőtt rendeztek ehhez hasonló választást a térségben – fűzte hozzá.
A konfliktus nagyhatalmi megítéléséről úgy vélekedett, hogy Kína és Oroszország számára alapvető fontosságú a közel-keleti béke szinten tartása. Egyben hozzátette, hogy mind Oroszországnak, mind pedig az Izraellel rivalizáló Törökországnak – eltérő okokból – érdeke a térségbeli erős palesztin jelenlét, azonban a napokban látott intenzív és direkt módozatú hadviselés nem szerepel e katonai nagyhatalmak érdekei között.
Az amerikai reakciók kapcsán úgy vélekedett, hogy jogos Donald Trump előző amerikai elnök felvetése, miszerint Joe Biden jelenlegi demokrata elnök külpolitikája is felelős a konfliktus újbóli fellángolásáért. Kifejtette, hogy bár Trump elnök adminisztrációja Izrael-párti volt, ugyanakkor útjára indította a szunnita–izraeli közeledést is, és ez a térségre is pacifikáló hatással volt.
Joe Biden azonban azzal, hogy a jelenlegi konfliktusban is egyenlőségjelet tesz a palesztin rakétaeső és az önvédelemből indított izraeli válaszcsapások között, szemmel láthatóan nem a béke helyreállításán dolgozik – közölte az elemző. (A Sümeghi Lóránttal készült teljes interjút a Magyar Hírlap Online felületén olvashatják el.)
Elítélte Merkel a németországi antiszemita incidenseket
A német kormány terrorcselekménynek tekinti és elítéli az Izrael ellen a Gázai övezetből indított rakétatámadásokat – mondta Steffen Seibert kormányszóvivő pénteken. Hozzátette: Berlin kiáll Izrael önvédelemhez fűződő joga mellett. A kormány és Angela Merkel kancellár a leghatározottabban elítéli az izraeli–palesztin konfliktus elmérgesedésével összefüggésben történt németországi antiszemita incidenseket is.
Seibert aláhúzta: az izraeli kormány tevékenységének bírálata nem irányulhat németországi zsidó polgárok és intézményeik ellen. Az elmúlt napokban számos antiszemita incidens történt Németországban: kedd este Bonnban és Münsterben izraeli zászlókat gyújtottak fel, Mannheimben szerda éjjel betörték egy zsinagóga ablakát, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini székháza elől csütörtökre virradóra ellopták a szolidaritásból kihelyezett izraeli zászlót. Több városban voltak Izrael elleni tüntetések, Brémában ezerötszázan gyűltek össze, többen Allahu Akbart kiabálva vonultak.
(HSz)