Külföld

Robbanásközeli helyzet Franciaországban

A 25 év alatti muszlim fiatalok közel háromnegyede az iszlám tanításait a köztársaság törvényei fölé helyezi – figyelmeztetett Magyar Ágnes Zsófia kutató

Bár a felmérések szűk előnyét mutatják, rontja Emmanuel Macron francia elnök újraválasztási esélyeit az elhibázott migrációs politika. Magyar Ágnes Zsófia kutató figyelmeztetett, a másod- és harmadgenerációs bevándorlók zöme nem a francia törvényeket tekinti irányadónak.

Robbanásközeli helyzet Franciaországban
Tízezrek követelték április végén Párizsban, induljon eljárás az ellen az afrikai férfi ellen, aki Allah akbárt kiáltva kidobta az ablakon idős, zsidó szomszédját, Sarah Halimit – Kobili Traorét beszámíthatatlannak minősítették, mert kábítószert fogyasztott
Fotó: AFP/Hans Lucas/Nicolas Portnoi

Egyre több front nyílik Franciaországban a bevándorlás negatív hatásairól, valamint az iszlám térhódításról szóló vitában. Nemrég a francia tábornokok közelgő polgárháborút jósló levele kavart nagy port, miután Allah Akbárt kiáltó tunéziai bevándorló meggyilkolt egy rendőrnőt. „Ez volt az utolsó csepp a pohárban – fogalmaztak a tábornokok.

Napjainkban is tart a vita az iszlám szeparatizmusról szóló törvényjavaslatról, a terrorizmus visszaszorításáról, az egyetemeken megjelent úgynevezett „iszlamo-baloldaliságról” és a francia történelmet újraértelmező posztkolonialista tanulmányokról. Nem is beszélve arról, hogy az elmúlt években sem maradtak abba a terrortámadások, Samuel Paty meg­gyil­kolása pedig máig sokkolja a közvéleményt (a középiskolai történelemtanárt tavaly októberben egy 18 éves csecsen dzsihadista lefejezte, amiért a szólásszabadságról tartott óráján bemutatta a Charlie Hebdo hetilap Mohamed-karikatúráit).

Az iszlám térhódításáról szóló vita nem újkeletű, de három évtizede nem történt tényleges szabályozás erre vonatkozóan, egészen a mostani, iszlám szeparatizmusról szóló törvényjavaslatig, amit első olvasat­ban már két hónapja elfogadtak – mutatott rá lapunknak Magyar Ágnes Zsófia, a Danube Institute vezető kutatója.

„Ha betegek vagyunk, nevén kell nevezni a betegséget, ahhoz, hogy megtaláljuk rá a gyógyszert” – idézte Gérald Darmanin belügyminisztert. Emlékeztetett, a javaslathoz több mint két és félezer módosító indítvány érkezett a Nemzetgyűlésben, a Republikánusok (LR) és a Marine Le Pen-vezette Nemzeti Tömörülés (RN) külön javaslatcsomagokat is kidolgozott.

A törvénytervezetben szerepel többek között „a gyűlöletkeltés visszaszorítása az online térben, neutralitást céloz a közszolgálatban, megszigorítaná az otthoni oktatást, és nagyobb transzparenciát írna elő a mecsetek finanszírozásában is. Emellett küzd a kényszer-házasságkötés és a poligámia ellen is” – sorolta.

„A fentiekből egyértelműen látszik, hogy rendkívül sokrétű problémát okoz ma már a bevándorló hátterűekkel való együttélés évtizedek óta tartó szabályozatlansága Franciaországban, ami egyértelműen az elhibázott, korlátok nélküli bevándorláspolitika eredménye” – jegyezte meg a kutató.

Magyar Ágnes Zsófia beszélt arról is, hogy az Eurobarométer 2019-es felmérése szerint a muszlim lakosság aránya öt százalék Franciaországban. Rámutatott, míg az első generációs bevándorlók nagy része munkavállalási céllal érkezett Európába, a másod-, illetve harmadgenerációs muszlimok esetében a dolgozók aránya folyamatosan csökkent, ma már 14 százalékos a franciaországi muszlimoknál a munkanélküliek aránya.

„A 25 év alatti muszlim fiatalok közel háromnegyede az iszlám tanításait a köztársaság törvényei fölé helyezi, így nem csoda, hogy a tanárok negyven százaléka Franciaországban ma öncenzúrára kényszerül” – figyelmeztetett a kutató.

Egy március végén készült felmérés szerint a franciák 51 százaléka nem bízik abban, hogy Emmanuel Macront újraválasztják jövőre, s 29 százalék véli ennek ellenkezőjét – ismertette Magyar Ágnes Zsófia. Mint mondta, ha ma tartanák az elnökválasztást, a szavazók elsősorban a jelöltek munkavállalásra és szociális biztonságra, az egészségügyi krízishelyzet kezelésére, a biztonságra, klímára és a migrációra adott válaszok alapján döntenének. Egy áprilisi felmérés szerint a jelenlegi elnök és Le Pen mögött messze elmarad minden más konkurens elnökjelölt támogatottsága – hívta fel a figyelmet a kutató. Hozzátette, az első fordulóban fej-fej mellett, 26 és 25 százalékkal kerülnének ki győztesen a fent említettek, a második fordulóban azonban Macron 56, Le Pen 44 százalékot szerezne.

Górcső alatt az egyetemek

Régóta élénk vita folyik Franciaországban az úgynevezett iszlamo-baloldaliságról (islamo-gauchisme). E neologizmus – amit 2002-ben alkotott Pierre-André Taguieff Izrael-­barát szociológus – összeköti a baloldallal a politikai iszlamizmust és az iszlám terrorizmust. Taguieff eredetileg azokra a tüntetőkre alkalmazta, akik az izraeli bombázások ellen tüntettek Gázában és Ciszjordániában.

Később a kifejezés lendületet kapott Franciaországban, az állami iskolákban megjelenő vallási szimbólumokat szabályozó törvény kapcsán. A javaslat támogatói azokra használták az iszlamo-baloldali jelzőt, akiket az iszlám hasznos baloldali idiótáinak tartott.

Az elmúlt hónapokban az iszlamo-baloldaliság kérdése ismét a franciaországi viták középpontjába került. Februárban Frédérique Vidal felsőoktatásért, kutatásért és innovációért felelős miniszter „iszlamo-baloldali üszkösödésekre” figyelmeztetett az egyetemeken, vizsgálatot rendelt el, hogy megállapítsák a határvonalat az akadémiai kutatások és a politikai iszlám aktivizmus között. Hamarosan hatszáz oktató és kutató követelte a lemondását egy petícióban, ami a Le Monde-ban jelent meg, a tárcavezetőt a baloldal boszorkányüldözéssel vádolta. Az elrendelt vizsgálat a posztkolonizációs kutatásokra is vonatkozott.

Vidal szavai megosztották a kormányt is, Jean Castex miniszterelnök és Gabriel Attal elnöki szóvivő kritizálta a tárcavezető megjegyzéseit. Gérald Darmanin belügyminiszter és Jean-Michel Blanquer közoktatási miniszter viszont kiállt mellette. Blanquer egy tévéinterjúban azt mondta, az iszlamo-baloldaliság jelenléte az egyetemeken tagadhatatlan társadalmi tény. (Clothilde Sautrel)

A franciák 79 százaléka szerint az iszlamizmus hadat üzent Franciaországnak, 87 százaléka szerint veszélyben van a szekularizmus, 60 százaléka szerint a kormány nem tesz eleget a terrorizmus ellen (Forrás: IFOP)

Röviden

A Charlie Hebdo szatirikus lap elleni 2015-ös terrortámadás óta a szólásszabadság kérdése gyakori vitatéma Franciaországban. Április közepén Richard Malka, a lap korábbi ügyvédje azt nyilatkozta a France 5 csatornán, hogy ezerszer több karikatúra jelenik meg, ami más vallásokat bírál, de csak az iszlám esetében jelent kockázatot a megjelentetésük. Nem értett egyet azzal, hogy kivételezett helyzetbe kellene tenni az iszlámot, mert az ellentétes lenne a köztársaság elveivel. Malka szerint sértő és lekezelő a muszlimokkal szemben az a hozzáállás, ha állandó áldozatszerepbe helyezik őket.

A szekularizmust támogató baloldal kompromisszumokat tesz az iszlamizmus irányába, mert az iszlámot az elnyomottak, az áldozatok vallásának tekinti – nyilatkozta Francois-Xavier Bellamy, a Republikánusok (LR) európai parlamenti képviselője nemrég a CNEWS csatornának. A konzervatív politikus szerint az egyetemi kutatások egy része nem a valóságot akarja leírni, hanem áldozatokat akar azonosítani. Áldozatnak tekinti, aki színes bőrű, muszlim vagy nő, és elkövetőnek, aki fehér, keresztény vagy ateista, és férfi. Bellamy hangsúlyozta, meg kell védeni az egyetemi önállóságot, a szabadságot, amit maga alá temetett az ideológia és az iszlamizmus.

Már több mint 230 ezren támogatták aláírásukkal a francia katonák néhány napja megjelent felhívását. „Afganisztánban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban vagy máshol, többen közülünk szembenéztek az ellenséges tűzzel. Vannak, akik ott is hagyták a bajtársaikat. A bőrüket adták az iszlamizmus elpusztításáért, amellyel közben kompromisszumokat kötnek a hazánkban” – írták a levél anonim szerzői. A franciaországi terrorellenes járőrözésekben is részt vettek, mint írták, saját szemükkel látták „a magukra hagyott külvárosokat, a kiegyezést a bűnözéssel”.

Emmanuel Macron francia államfő kedden bejelentette, hogy a Párizstól nyugatra található Suresnes-ben épül meg a terrorizmus franciaországi emlékmúzeuma. Az alapkövet 2022 márciusában teszik le, a múzeumot 2027-ben avatják fel, az 1974 óta Franciaországban elkövetett valamennyi terrortámadás áldozatairól megemlékeznek benne.

Kapcsolódó írásaink