Magyarország magasan az uniós átlag felett teljesít

– Mi a portói szociális csúcs célja?

– Leginkább inspirációs pontot jelentett, sokféle tapasztalat gazdát cserélt, nem klasszikus kormányközi megbeszélésről van szó, a különböző szociális partnereket is bevonták. Minden fél elmondhatta, szerinte milyen irányt kell szabni az uniós szociálpolitikának, valamint a koronavírus-járvány utáni helyreállításnak.

– Mi a magyar álláspont lényege?

– Maga a magyar modell négy elemből tevődik össze: a munkaalapú társadalom megteremtése, a versenyképesség, a nemzeti identitás és a családpolitika. A szlogenünk ezen a konferencián az, hogy a szociális politika a családot, a munkahelyeket és az innovációt jelenti. A magyar álláspont erejét a több mint tízévnyi tapasztalat és siker adja. A munkalapú társadalom lényege, hogy megbecsült értékké tegyük a munkát, ne segélyt osszunk, s mindezt összekapcsoljuk egy nagyon aktív, támogató családpolitikával, amire Magyarország magasan az uniós átlag felett költ. Az innováció pedig azért fontos, mert nem lehet egy helyben topogni, a munkaerőt folyamatosan képezni kell, ki kell használni az innovációban rejlő lehetőségeket is. Ebbe illeszkedik az egyetemi modellváltás is.

– Elismerik a magyar eredményeket?

– Sok támadás érte a közmunkaprogramot, amikor elindult, mára azonban az unió is elismeri, hogy a program meghozta eredményét, nagyon sok embert hozott ki a mélyszegénységből és segített át a munkaerőpiacra. Emellett 2010 óta megdupláztuk a minimálbért, folyamatos a béremelés.

– Hogy áll ma Magyarország az uniós célkitűzések teljesítésével a foglalkoztatottság terén?

– A csúcstalálkozón is megfogalmazott célkitűzés szerint 2030-ra el kell érni a hetvennyolc százalékos foglalkoztatottságot, Magyarország azonban már most hetvenöt százalékon áll. A mi célunk a teljes foglalkoztatottság, ami a gyakorlatban nyolcvanöt százalékot jelent.

– A közös célok elérését segítené vagy hátráltatná a vonatkozó politikák központosítása?

– Nem gondoljuk, hogy például az egységes, felülről irányított minimálbér-politika valódi megoldást nyújt, sokkal inkább arra van szükség, hogy minden ország magának határozza meg, milyen módszerekkel elérhető számára a folyamatos béremelés biztosítása. Fontos, hogy ezek a politikák tagállami hatáskörben maradjanak, ne lépjük túl a szerződéses kereteket, tartsuk tiszteletben az arányosság, a szubszidia­ritás elvét.

– Miről nyilatkozott a portugál médiának?

– Elmondtam, hogy a koronavírus-járvány is bebizonyította, az elmúlt évben az első számú fellépők, cselekvők a nemzeti kormányok voltak. Ők tudták, milyen intézkedések kellenek a gazdaság és az egészségügy területén. Tanuljunk ebből! Lehet közös célokat meghatározni, de központosítás nélkül.