Külföld

A francia állam elveszítette az irányítást

A tálibok készek arra, hogy az amerikai csapatok kivonulását követően akár választás útján, akár erőszakkal átvegyék a hatalmat – mondta lapunknak Jeffrey Kaplan

A közelmúlt franciaországi terrortámadásai is bizonyítják, hogy a francia állam nem képes megvédeni állampolgárait – véli Jeffrey Kaplan. Az Óbudai Egyetem vendégprofesszora, a Danube Institute vendégkutatója beszélt lapunknak az afganisztáni helyzetről, a hazatelepített iszlamisták jelentette veszélyről és a terjedő konspirációs elméletekről is.

A francia állam elveszítette az irányítást
Kaplan figyelmeztetett, hogy az online térben egyre több a szélsőséges üzenet
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– A koronavírus-világjárvány és az azzal kapcsolatos korlátozó intézkedések lehetőséget adnak a terroristáknak, hogy újraszervezzék magukat?

– A kérdés a biztonsági szolgálatokat és a terrorizmust kutató tudósokat is aggasztotta, és bár számos jelentés és tanulmány készült a témában, egyelőre nem az látszik, hogy a járványhelyzet jelentős hatással lenne a terrorszervezetekre. A szélsőségesek dühös, elégedetlen közösségekből toborozzák tagjaikat, akiket egyszerű, utópikus válaszokkal vagy vallási alapú üzenetekkel képesek meggyőzni.

A jelenlegi helyzetben viszont nem tudnak többet kínálni számukra, mint azoknak az országoknak a kormányai, amelyekben a terrorcsoportok is működnek. Kivételt jelent Afganisztán, ahol tálibok képesek voltak bekapcsolódni az oltási programba, és nagy társadalmi kapcsolati előnyökre tettek szert. Azért szereztek előnyt a járvány során, mert ők ellenőrzik az ország területének nagy részét.

– A járványellenes intézkedések hatására sokkal több időt töltenek az emberek az online térben, milyen hatással lehet mindez a szélsőséges eszmék terjedésére?

– Világszerte robbanásszerű érdeklődés mutatkozik az olyan konspirációs elméletek iránt, amilyeneket a QAnon és más hasonló csoportok terjesztenek. Ezeknek a szervezeteknek Nyugaton nagyobb befolyásuk lett, mint az iszlám világban, ugyanakkor hatásuk mindkét területen érzékelhető. A január 6-án Washingtonban történt zavargások megmutatták, hogy az összeesküvés-elméletek milyen hatással lehetnek az emberekre. A válsághelyzet az iszlamista csoportok számára is kiváló lehetőséged ad arra, hogy terjesszék az apokalipszist hirdető ideológiájukat.

– Az amerikai és a NATO-csapatok kivonása után ismét nagyobb teret nyerhetnek a terrorcso­portok Afganisztánban?

– Feltétlenül. A talibán korszak szinte mindenkit rettegéssel töltött el, bukásuk viszont véres polgárháborúhoz és a törzsi milíciák visszatéréséhez vezetett, amelyen a nemzeti kormány nem volt képes úrrá lenni. A 2001-ben indult amerikai Tartós Szabadság hadművelet célja az al-Kaida terrorszervezet megsemmisítése, valamint a tálib rezsim térdre kényszerítése volt. Az országban mégsem sikerült békét teremteni.

Húsz évvel később a Nyugat műveletei a katonai bázisok védelmére és a háború megfigyelésére korlátozódtak. A talibánok az afgán kormány gyengeségéből és Asraf Gháni elnök népszerűtlenségéből adódóan készek arra, hogy a kivonulást követően akár választás útján, akár erőszakkal átvegyék a hatalmat. Mindezt valószínűleg már késő megakadályozni, abban reménykedhetünk, hogy a tálibokat mértékletességre lehet bírni a gazdasági és a nemzetközi előnyökért cserébe. Ebben Kínának lehet nagy szerepe.

– Egyes európai országok úgy döntöttek, hazatelepítik polgárai­kat, akiket Szíria északkeleti részén börtönöztek be, mert tagjai voltak az Iszlám Államnak. Mekkora fenyegetést jelent mindez Euró­pára nézve?

– Kockázati forrást jelentenek azok, akik a Közel-Keleten csatlakoztak az iszlamistákhoz, ugyanakkor sokan nem az iszlám utópiát találták meg, hanem az erőszak és a fanatizmus poklába kerültek. Azokat, akik súlyos emberi jogsértéseket követtek el, felelősségre kell vonni. A többiek esete körültekintő vizsgálatot követel meg. Ezeknek az embereknek vállalniuk kell döntésük következményeit. Nehezebb kérdés, hogy mi legyen azokkal a nőkkel, akik nem voltak harcosok, illetve azokkal a gyermekekkel, akik a konfliktus sújtotta területeken születtek.

Egyes nem kormányzati szervezetek komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a nyugati kormányok hazatelepítsék ezeket a nőket és gyermekeket, azzal érvelve, hogy elhanyagolható biztonsági kockázatot jelentenek, illetve tapasztalataik figyelmeztetésként szolgálhatnak mások számára. Az érintett államoknak mindenekelőtt meg kell bizonyosodniuk arról, hogy valóban elenyésző a biztonsági kockázat, illetve kész programmal kell rendelkezniük a hazaérkező nők és gyermekek támogatására.

– Az elmúlt hónapok franciaországi terrortámadásai után nyugalmazott tábornokok fordultak nyílt levélben Emmanuel Macron francia államfőhöz, figyelmeztetve az elnököt arra, hogy az ország polgárháború felé tart, és hogy Franciaország egyre nagyobb részének irányítását veszik át az iszlamisták. Hogyan látja az ország helyzetét?

– A polgárháborús figyelmeztetés bizonyos szempontból ijesztő, de a probléma valójában jóval összetettebb. A franciák hagyták, hogy párhuzamosan két, egymással szemben álló társadalom alakuljon ki. Az iszlamista erőszak növekedésével a kormány tett néhány gyenge kísérletet arra, hogy átvegye az irányítást, ilyen volt például a fejkendő viselését korlátozó szabályozás. Ugyanakkor egyszer sem nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek által az iszlám közösségek érdekeltek lehetnének a francia állam működésében.

A történelemtanár Samuel Paty lefejezése vagy a zsidó vallású Sarah Halimi meggyilkolása mintaszerű példái annak, hogy a francia állam nem képes egységes jövőképbe integrálni közösségeit, illetve, hogy a biztonsági és bírósági rendszer nem tudja megvédeni a franciákat. A helyzet elkeserítő, az Emmanuel Macron elnök által javasolt szeparatizmus elleni törvényt pedig túl későn alkotják meg, és túl keveset ér. Teljesen jogosan érvelnek Franciaország példájával az Európába irányuló közel-keleti és észak-afrikai tömeges bevándorlás ellenzői.

Kapcsolódó írásaink

Az afganisztáni béke ára

ĀAz Egyesült Államok húsz év elteltével befejezi az ország történetének leghosszabb,vitatott eredményű háborúját, aminek már több amerikai elnök véget akart vetni

A NATO őszig elhagyja Afganisztánt

Ā„Ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját” – Joe Biden bejelentette, a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójára hazatérnek a katonák