Külföld

Korrupciós botrány Brüsszelben

Sok a kérdés Sztella Kiriakídisz uniós biztos négymillió eurós banki kölcsöne körül

Nem reagált az Európai Bizottság azokra a sajtóhírekre, amelyek az egészségügyi biztos négymillió eurós banki kölcsönének körülményeit firtatták. Politikusok is hiába faggatták Brüsszelt.

Korrupciós botrány Brüsszelben
Kiriakídisz ügyében még mindig nem adott válaszokat az Európai Bizottság
Fotó: AFP/Hans Lucas/Pool/Thierry Mo

Továbbra sem derült ki, hogyan jutott nagy összegű kölcsönhöz Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős uniós biztos. A múlt héten számolt be róla Ómolnár Miklós, a Mediaworks bulvár- és magazin­üzletágának igazgatója a videó­blogjában, hogy az uniós tisztségviselőnek a férjével közös számláján váratlanul négymillió euró, azaz egymilliárd forint jelent meg, a ciprusi sajtó pedig „passzív megvesztegetésről” írt.

Ómolnár elmondása szerint az összeg a Ciprusi Szövetkezeti Bank révén érkezett a biztos családi számlájára, Kiriakídisznek pedig semmiféle fedezete nincsen egy ekkora kölcsön felvételéhez. A ciprusi biztos „próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy a vesztegetési pénzt minden jel szerint az oltóanyaggyártó cégek dobták össze, a nekik kedvező feltételekkel megkötött, a késlekedő szállítást lehetővé tevő szerződésekért” – jegyezte meg.

A ciprusi állami számvevőszék jelentéséről, ami a gyanús négymil­liós kölcsönre fényt derített, április elején számolt be a német közmédia legrégebbi politikai magazinműsora, a Panorama. A közös uniós vakcina­beszerzés kudarca miatt a német sajtó hónapok óta keményen bírálta a ciprusi biztost. A Panoramában azt is pedzegették, Kiriakídisz férje kovácsolt-e előnyt felesége pozíciójából. Kiriakídisz férje egyébként a biztos vagyonbevallása szerint kilenc különböző cégben tölt be különböző vezető pozíciókat.

A botránnyal kapcsolatban többször is megkerestük az Európai Bizottságot (EB), ám kérdéseinkre lapzártáig nem kaptunk választ.

Kiriakídisz vagyoni helyzete pártállástól függetlenül több európai parlamenti képviselő érdeklődését is felkeltette, de hiába kérdezősködtek az EB-nél. Februárban Markus Buchheit, az Alternatíva Németországnak (AfD) képviselője azzal kapcsolatban kérdezte a testületet, hogy részesedése van egy ciprusi jogi cégben, amely ciprusi állampolgársághoz juttat orosz üzletembereket. A politikus szerint ez az érdekeltség megkérdőjelezi a biztos függetlenségét.

A német zöldpárti Sven Giegold érdeklődését pedig Kiriakídisz pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozata keltette fel. Ő április elején a fentebb említett hitelről kérdezte a bizottságot, valamint arról, hogy a biztos férje, Kíriakosz Kíria­kidész vezetőségi tisztségei fel vannak sorolva a biztos nyilatkozatában, ám nem szerepel köztük a kölcsönben érintett Maralo Limited, aminek Kíriakosz Kíriakídész az ügyvezető igazgatója.

Giegold azt kérdezte az EB-től, meg tudják-e erősíteni, hogy a biztos férje betölti-e ezt a tisztséget, és ha igen, mikortól, és ez miért nem szerepel a nyilatkozatban. Felmerült benne az is, hogy mi más maradhatott még ki a nyilatkozatból és Kiriakídisz ezeket pótolja-e.

Vincenzo Sofo, az olasz Liga EP-képviselője írásos kérdésében Kíria­kídisz lemondását sürgette a vakcinabeszerzés miatt januárban, de ő kapott választ: a ciprusi biztosba vetett bizalmuk rendületlen.

Alacsony az uniós átoltottság

Továbbra is akadozva halad az oltás az Európai Unió nyugati országaiban. A Euronews hírportál összesítése alapján Németországban 100 felnőtt állampolgárból mindössze 34 embert oltottak be, míg Franciaországban ez a szám 32. A benelux országokban 100 felnőtt lakosból átlagosan 31 személy kapta meg valamelyik oltóanyag első adagját.
 

Az unió kívüli országok jól teljesítenek: az unióból tavaly kilépett Egyesült Királyságban 100 felnőttkorúból 72 főt már beoltottak, míg a kínai és orosz vakcinát is használó Szerbiában ugyanez a mutató 51 fő. Az unión belül Málta van az élen, 100 felnőttből 76-an kaptak már oltást. A második helyen továbbra is Magyarország áll: 100 felnőtt lakosból 62-en kapták meg legalább az első oltásukat. A legrosszabbul Bulgária áll, ahol eddig a felnőtt lakosság alig 12 százalékát oltották be.
(SI)

Kapcsolódó írásaink