Külföld
A szakadék szélén Franciaország
Nem az a kérdés, megtörténik-e a polgárháború, hanem hogy mikor – Grégor Puppinck alkotmányjogász a párhuzamos társadalmak közti feszültségre figyelmeztet
– Az ECLJ jelentése alapján nemrég parlamenti képviselők arra kérték az Európa Tanácsot, vizsgálja meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának függetlenségét, a testület számos tagja kötődik ugyanis a Soros-hálózathoz. Mit vár ettől az eljárástól?
– Ezt egyelőre nehéz megmondani. A Miniszteri Bizottság válasza szerint 2024-ig kell új intézkedéseket hozni a bírák függetlenségének biztosítása érdekében, a megválasztásuk módját akarják felülvizsgálni. Ami nagyon fontos, az az, hogy tagállamok nagykövetei közös nyilatkozatban támogatták a jelentésünket, nem vonták kétségbe annak megállapításait.
– Ez milyen eredményt hozhat?
– Nem jelenti még azt, hogy alkalmazzák is majd az ajánlásainkat az Európa Tanácsban, de jó jel. Bízom benne, hogy a közelgő magyar soros elnökség támogatni fogja az ajánlásainkat, például azt, hogy hivatalba lépésükkor a bírák nyilatkozzanak az érdekeltségeikről.
– Friss jelentésében az ECLJ a keresztény hitre áttérő franciaországi muszlimok elleni támadásokról, üldözésről ír. Hogyan kellene kezelni ezt a problémát?
– Ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztak mélyebben, és magunk is megdöbbentünk attól, amivel szembesültünk. Tudtunk róla, hogy a kereszténységre áttérőket üldözik a muszlim, az arab országokban, de azt nem sejtettünk, hogy Franciaország muszlim közösségeiben is ilyen súlyos a helyzet. Ez sokkoló. A franciaországi keresztény egyháznak jobban kell támogatnia, be kell fogadnia az áttérőket a közösségbe, ez a védelmük első és legfontosabb lépése. A kormányt pedig arra kérjük, hogy törvényben védje a más vallásra való áttérés jogát.
– Franciaország a közelgő polgárháborút vizionáló tábornokok levelétől hangos. Ilyen súlyos a helyzet?
– Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e a polgárháború, hanem az, hogy mikor. Szinte minden nagyvárosban fokozódó erőszakot, feszültséget látunk. Két társadalom él egy országban, a muszlim közösség nagy része pedig egyáltalán nem akar integrálódni. Az általánossá váló vélemény szerint minél tovább vár a kormány azzal, hogy helyreállítsa a rendet, annál nehezebb lesz – már csak a demográfiai trendek miatt is.
– Nemrég Emmanuel Macron elnöknek egy látogatáson azt mondta egy fejkendős nő, hogy a kisfia megkérdezte tőle, létezik-e egyáltalán a Pierre név, mert ő csak a könyvekben találkozik vele. Létezik valóban ilyen mértékű elkülönülés Franciaországban?
– A konfliktus azért is elkerülhetetlen, mert már most is nagyon sok olyan hely van, hová egy francia lány nem mehet egyedül, és sok olyan, ahová férfinak sem tanácsos. Ez nem kizárólag a franciák döntése, minden közösség a sajátjai között akar élni, erre törekszenek.
